XII.
A hátsó szoba magányában ,egyedül árvátlankodik egy gyújtatlan utolsó szál a hamutálca szélén egyensúlyozva. Sehol nem látni poharakat, az asztalok tiszták és üresek. Mint ő.
Mindig levelet írsz, ha történik valami. Finoman hajtod meg a papírt, nem tűrsz meg rajta egyetlen pecsétet vagy gyűrődést. Tökéletesnek kell lennie, ha már rá tudod venni magad arra, hogy leírj valamit, amit jobb lenne elfelejteni. Ha tanácsot kérsz, az azt jelenti hogy szeretnéd ,hogy tudjam ,de tudod, hogy nem fogok válaszolni rá. Mindig jó volt köztünk a viszony, de az ne kérjen tanácsot, aki tudja a megoldást. Az se kérjen, aki miután kikérte a másik véleményét, nem képes követni azt. Szinte látom a szemem előtt, ahogy összegyűröd a lapot és a földön nyitott aktatáska gyomrába söpröd, hogy újra kezdhesd az egészet ,amiatt a szörnyűségesen hatalmas hiba miatt. Hát igen ,a vesszőkkel sosem voltunk jóban. Igaz?
Kitöltik az első pohár rövidet. Az illat az orra hegyétől a homlok arcizmain át a halántékig végigfutnak bizsergés formájában ,hogy aztán egy újabb finom lélegzet után a háton futhasson végig a lélegzet okozta reszketés. -Mindig jó vendég vagy nálunk, szeretünk téged ha iszunk-szól magának bele a pohárba és a pultostól elfordulva mintha tarkójára öntené húzza le az elsőt.
-Tudod, biztos mondtam már azt a poént.Hogy miért rossz az első és az utolsó, igaz? Ja, persze hogy tudod hiszen józanon folyton csak ismétlem önmagam. Látod? Ez az egyik indok. Majd elmesélem, ha már nem dolgozol, oké? Nem, ma nem hiszem hogy lesz társaságom. Olvasnivaló? Milyen? Óh, hogy újból egy kortárs. Hihetetlen, hogy milyen emberek vannak! Mutasd mindenképpen, ha már nekem címezték! Óh, hát ez...Nem, köszi, köszi majd kimegyek ha kérek még valamit. Várj,várjcsak! Igen, bocsánat.Itt minden 390,igaz? Tizenkettőt az előzőből. Nem nincs semmi baj, nyugi nyugi.
Igazából, mindenkinek eljön az ideje. Amikor úgy, benő a feje lágya. Nem igaz? Idő kérdése csak, hogy mikor és az sem mindegy ,hogy kinél. Ezek a nők már csak ilyenek, tudod hogy a magyar csajok a legszebbek, de nem adunk alább. Nem véletlen, hogy ők a legjobbak és ezt vésd be. Miattunk azok. Sosem hittem benne, hogy más világban megtalálhatom az igazit. Az itthoniak se mindig értik meg amit beszélek, akkor mit kezdene velem valaki, aki más nyelven gondolkozik mint én. Ez az én hitvallásom ebben a témában és tudom, hogy eltértem a tárgytól ,de része az egésznek. Hogy mit tanácsolok? Mondjam meg, hogy elég a szabadságból és kösd le magad? Elég a bulizásból, a szabad életből? Hát, én nem vagyok semmi rossznak elrontója, de tudnod kell hogy ha egy ember akibe szorult egy csöpp józanész, az kiéli,kitombolja magát amíg megteheti. Kölykök mellett inni? Felejtsd el. Felejtsd el azt is, hogy elmész bulizni és hajtod a nőket. Ismerlek, van lelkiismereted meg hiszel benne, hogy ha valakit átrázol duplán kapod vissza. Sose ártottál senkinek, persze egy ilyen világban minden előfordulhat és emlékszem rá, hogy volt aki kiharcolta már, hogy olyan állat módjára viselkedtél amit nem kívánok senkinek, de az egy alkalom volt és huszonkét év alatt egy ballépés azt bizonyítja ,hogy nem te voltál az idióta, hanem az aki kiharcolta. Ahogy leírtad, látni szeretném. Tudom, hogy nem fogom úgy ,hogy te is ott leszel, de ne aggódj miatta, ha a leírás pontos volt ráismerek és nem csábítom el tőled. Pedig, ha te azt mondod , hogy kitartó...Az kihívás. Azt mondom, hogy beszélgess vele. Amennyit csak tudsz, dumálj vele és ne csinálj semmit addig a pillanatig amíg nem győzted meg őt arról, hogy nem te vagy neki az igazi, vagy magadat arról, hogy a kilencven kilenc az száz. Ismerlek, úgy se bírod ki. Sose bírtad ki. Ez van, ilyenek vagyunk és azt hiszem nem velünk a hiba ,hiszen mindig két lépéssel járnak előttünk. Megvagyunk vezetve. Na, de majd remélem ,hogy úgy időzítesz mint ahogy eddig is szoktál és a kislány megint hoz nekem egy levelet. Jó volt hallani rólad. S
-Sziamegint,fizetnék hanem baj ,jó? Persze, semmiség, de lenne egy merően indiszkrét kérdésem. Úgy érzem ,hogy elvesznék hazáig, és nem idevalósi vagyok, megmutatnád merre lakik a kanapéd? Csak...
