Tudod, nem változott semmi... A didergés ül a vállán, megrázza a ridegség. Belülről töltött melegség, a pohárból kifogyott szuflé, habos csendélet a semmiről. Ez most ő, a bámulás a semmibe,a mindenséggel töltött elfeledhető idő. Egy kupac izomra rakott hús a csontra…