csöndablak

Ha megvan a tökéletes módszer arra, hogy az épp burjánzó gondolataimat egy pillanat alatt porrá zúzzam miért nem találom soha az igazi módszert a fordított hatás elérésére? Voltak már próbálkozások például a nosztalgia, az emlékesdi vagy az ezeket kombináló kést…

Te, amúgy mivel foglalkozol? Hát, tanulok. Na, jó, de azon kívül? Festő és gasztronómus vagyok. Mi? Ne már! Én ezt nem is tudtam. Nyugi, eddig én sem, előttem is csak most kezd kiviláglani. Van egy szép, nagy, mobil palettám telis tele színekkel, melyet bárhova magammal vihetek: ez…

Tegnap volt alkalmam egy kicsit járni a természetben, nem messze a várostól, de kellően távol ahhoz, hogy ne érezzem a szürkeség fásult szagát. Meredek, sáros, ázott levéllel borított szurdokon vitt fel az út a dombtetőre. Az agyagos úton sűrű volt a megannyi ismeretlen illattal…

http://sewadork.tumblr.com/

In medias Res (egy hónap késéssel) .... -Most mégis mi a büdös francot vártál, hogy majd ezt is csak eltűröm egy rohadt szó nélkül?!?! Ne nézzél ilyen kibaszott értetlenül, esküszöm ha két különböző kromoszóma lenne benned már megütöttelek volna... úgy látszik apád…

...és ha már nincs miről ,akkor mi legyen? Vagy ha már úgy érzem ismerem magam eléggé ahhoz, hogy ne fejtsem ki többé azt amiben nem vagyok biztos, akkor ne írjak többet? Nem a magam megnyugtatása miatt volt, nem is magamutogatásból ,bár sokszor éreztem, hogy jelen voltak ezek az…

Úgy sem tudnám elmondani, hogy megértsék. Annyit mutogattam saját tükrömben magamat, hogy már rájöttem ,van ami akkor sem menne ha akarnám. Nem tudnám feltárni a régi harcok érzéseit. Nem tudnám megmutatni azt, ami számomra sem jelent meg ,de másnak mennyi örömet okozott! Azon…

"de azért jó lett volna, milyen jó lett volna, csak az a volna, ne lett Volna..."

Távozz napfény, ne kísérts engem!Ha már a Hold sápadt pofájábanúgyis kacagva nézed szenvedéseimhomályos tükröképét, legalább azzalelégedj meg.Hiszen tied ígyis a leghosszabbnapom, miért kéne neked a legrövidebb (még)? Távozz napfény, hagyj el engem...Inkább bolyongok…

És elmúlt az érzés. Belül még mar, ott van a helye, az, hogy kellene, hogy valamit mondjak, vagy tegyek, de már késő és nincs tovább. Véget ért valami, ami olyan természetes volt, hogy addig észre se vettük, amíg ott volt. És most, hogy nincs már... mondanám, hogy fáj, de nem.…

Először is, buék mindenkibe!Villanások. Utálom a tüzijátékot amúgy is, pláne ilyenkor, amikor alapból elvárják az emberektől, hogy örömködjenek a részegség, a megcsalás, a depresszió, a hiszti és az értelmetlen fogadalmak fölött. Ez az év utolsó és első napja, és…

Ma amikor felébredtem a kis esti menedékemen, kinézve a kijáraton láttam, hogy megint az a fehér valami hull az égből. Még mindig nem tudom mi ez. Soha nem találkoztam hasonló jelenséggel. Mindenesetre próbálom távoltartani magam tőle. Kitudja, talán ez is a szennyezés…

Már csak pár perc és itt a világ vége. Hogy mi lesz utána? Találgathatna, de most épp inkább helyette, lábát lógatja az égitest széléről, ugrásra készülve. Kezével megtámaszkodik, a régi föld tenyere alatt porzik még, de tudja hogy közel már a változás szele, elfújja…

Megbabonázva álltam a... jelenség? talán... szóval a jelenség fölött. Most értettem meg, hogy nem értem az egészet. Hatalmas fekete örvénylő folyam a lábaim alatt. Ki vágyik vajon most jobban a pusztulásra? Én, aki csak eljátszom a gondolattal, hogy ugrok és kérdezés nélkül…

... előveszi a dobozt. Bontva, már nem teli a tartalom de ránéz, és rá kell jönnie, ennyi volt. A fejében, recsegve még egy régi dallam szól ami más valakinek létfontosságú volt, ő csak átérezte. Mert igen átérezte : ...A verzió, B verzió... ...Beérném…

A kimondott szavakon túl a hitet viszem és falakra festek velük részeket csöndes monológokból. Idézek tőletek még akkor is ha nem kértek rá. Emlékezek dühből dacból egyszerre mint egy gyermek mert a felejtést nem nekem találták ki hiába akasztják a nyakamba. Az nem az én…

Füstből mintázták meg a falakat és elvesztem a folyosókon. Minden kanyar ugyanúgy nézett ki, minden ugyanolyannak látszódott és volt valami félelem a levegőben. Füstöt szívtam én is, nem emlékeztem rá ,hogy hogy kerültem ide ,de ez az áttetsző köd ami körülölelt elültetett…

Épp ,hogy kibontotta a Nap szirmait a világra borult ez a jól ismert szürkeség. Közeledik valami, valami készül. Tél lesz megint, nem hiszem hogy vártam, de már úgy érzem jól van így. Azt hiszem meguntam a nyaram. Reggelre kipihenem, ez valószínű. Majd jön az első akadály és…

Ha minden egyszer a helyére kerül, a pontokat már nem tintával pöttyentik a papírra. Az már valami egészen más anyag, amivel erre a nedszívós törölhetetlenre vésnek. Nincs tisztalap, azt hiszem ez vagy öntisztuló vagy olyan hosszú ,hogy sokszor jobb elfelejteni a végét. Mostanra…

Mondhatjuk azt, talán nyugodtan, hogy már régóta készültem erre a napra. Már idejét mem tudom mikor nyúltam utoljára szerhez. Hát igen.. volt most egy szakasz az életemben ami még nekem is sok volt, pedig aztán a többiek megmondhatják, én nem vagyok az aki csak úgy leáll. Ha…

"Beborult délután állt aztán a hajnal élére. Csöpögött az eső és azt hiszem örök ez az érzet, ami a fülembe súgja ,hogy nincs tovább."Végig a városon, az idő lábnyomait követtem a betonon. Elejtett rágók, a kövezet barázdái közé estek, belegyalulták őket a…

Sokkal könnyebb volt addig az élet, vagy csak nyugtatóbb a tudat, amíg nem tartottam attól, hogy egyszer véget ér.

Ma megpróbáltam felpofozni magam. Összetörtem egy tükröt. Segítene valaki, akit megüthetek?

-Szereted?-Nem tudom. Talán.-Ez nem válasz.-És?Edénycsörömpölés, a megszokott konyhai zajok. A lány a szekrényben matat, a fiú mögötte álldogál, nem tud mit kezdeni magával. Arcán ezernyi érzelem, talán ő maga sem tudja, melyik lesz majd az uralkodó.-És engem? Engem…

Leoltottam a fényeket és elindultam a lépcsőn. Lépkedtem előre és mire leértem a földszintre már ki is gyulladt az érzés a fejemben. Tudattalannak tűnő mozdulatok egész sora volt mögöttem, míg én az álmaimat mostam össze ,mint fehéret a színessel szokás. Egyre jobban…