csöndablak

Te, amúgy mivel foglalkozol? Hát, tanulok. Na, jó, de azon kívül? Festő és gasztronómus vagyok. Mi? Ne már! Én ezt nem is tudtam. Nyugi, eddig én sem, előttem is csak most kezd kiviláglani. Van egy szép, nagy, mobil palettám telis tele színekkel, melyet bárhova magammal vihetek: ez…

Ha már a harmadik összefüggő gondolatrendszert törlöd, akkor baj van. Hogy miért? Mert az már valamilyen szinten nem igaz, ami negyedszerre jön. Az már nem annyira őszinte. A kezdőpont még talán stimmel, de ha végiggondolod és látod hogy az egész amit kiadtál magadból, nem az…

Pár percig arra gondolok, hogy nem mozdulok meg többé. Ez nem az a depresszió, az a szomorú halottnak tettetés. Nem, ez a boldog semmittevés egy újabb oldalának megismerése a testen túlról visszatekintve. Mert jó az idő és messze vannak most a csiripek. Elbújtak az éjszakai baglyok…

 Két IstenhezKorom zúg tompán búg a világ végén a halál ,kaszája meg nem áll újra lendít és az óra zörögve pontban éjfélkor megáll. Csuklyás a nyomodba szegődtem, mikor elindultam megszülettem azóta téged követlek, ismersz te engem? Csak pár percig viseld ,hogy társad…

Gyönyörűszép fekete bundája volt és még mélyebb,sötétebb szemei. Hosszúkás pofájából világítottak ujjnyi vastag pengeéles fogai és termetre az egész faluban nem találtak párját.  Az után jött ,hogy elköltöztem. A fater a kert végében sétálgatott ott találta a…

"Ha nem tudod megszokni azt ha néha eltűnök szokd meg azt, hogy sosem vagyok melletted."Azt mondja a boldogságra, hogy egy rakás szart ér. Egy fogalom, ami fölösleges mert kémiai alapon működik és ha kimondod elszáll. AIDS, árvíz, jéghegyek, multikulturalizmus, globális…

Penésszagú szobában hódította a belmagasságot az ezerféle pacsuli és kölni illata, mikor hangos kattanással elfordult a bejárati ajtóban egy kulcs és ismerős idegenek toppantak az előszobába. Itt az óra a hajnal számait veri éppen mutatójával ,flegmán szinte oda sem figyelve…

Alászállt és tejfehér testével lepte be a város utcáit. A közvilágítás apró narancssárga pöttyökben égett és bár csillagokként villódzott a ködös fekete háttérben küzdve a vakság ellen ,finom csillogást vitt a város házainak cserepeire. Körös körül aludtak a…

Viselkedéstípusok, normák,társadalmi jellemzők meg ami eszembe jutottKörbenézve embereket látok magam körül. Világ életemben szerettem őket és alapvetően hiszek benne, hogy minden ember jó valamilyen szempontból. Nem láttam még gyilkost ,alapvetően úgy hiszem hogy a sorsom…

A hó sötétbe zárta az ösvényt, finom csöndes feketeségbe. Nem tudni, hogy a fény ereje miatt ragyogott annyira az út vagy az éjszaka mélységétől ,de csak homályos folt lett ha sokáig nézte az ember. Annyira messze volt, egyre nőtt a távolság és csak a sötét szín massza volt…

Finom fém csengéssel összeérnek a szavak az ujjakkal. Dúdol a dallam a darabot dobálja az ujjbegy a feszültség már a párnán hasal. Összeérnek az érintések a puha benne dalol míg durmol mord mód zöld üvegbe ejtve a rejtett alkoholszagúság. Szájhoz emelve dobban újból és szív…

Késsel nyúltak az éghez, vérzik a szívem érted, könnyesek az utcák. Pocsolyákba gyűlik most minden ami lehullik, semmi sincsen ingyen. Szétválasztanám szívesen ,de beleléptem már és összekoszoltam a színét. Sárba nem nyúlhatok, koszosan nem mennék tovább. Pocsolyában lehet…

Mintha vadra lesne, úgy kerülgeti. Akárhogy esik rá a fény, ő mindig magát látja benne. Így telik az élet, így haladnak el mellette.-Mi történik? Nem értem, hogy mi zajlik körülöttem.Később atomjaira hullik egy kis szőrös állat. A lefolyóban gurguláznak apró szemei, de…

Ma amikor felébredtem a kis esti menedékemen, kinézve a kijáraton láttam, hogy megint az a fehér valami hull az égből. Még mindig nem tudom mi ez. Soha nem találkoztam hasonló jelenséggel. Mindenesetre próbálom távoltartani magam tőle. Kitudja, talán ez is a szennyezés…

Fehér a fal. A bútorok az éppen beszökő zajos fényektől nagyok és az ágy végéből nézem mit is fest a szél az ablakból elém. Sötét rés tátong. Nem záródik teljesen, a két lap között láthatatlanok a mozdulatlanok. Olvasnék ,ha lenne fény ,de anélkül csak fantáziálok.…

Egy félhomályos időszakban, talpak hangjai kövezik viszhangjukkal az ódon falak városát. Az utca megretten, a látomás felkél és a fény kihúny ott, hol hontalanul cikázott védtelen kicsapongásaival a láng. Visszahúzott fogaival, csöppnyi vércsepp most a kanóc rojtja, hamu…

Pár percnek tűnt csak és már lőtte is az óra a háromnegyed hetet. Még tíz perc rá és a két és fél óra kiegészült annyival, hogy két és háromnegyed óra alvás után egy csipás arc bámulja a falat az ágy széléről ülve. Az abszolút semmitmondó nézés természetesen a…

A kövek könnyeinek színén megmaradnak az esők cseppei. Neki adtam, hát legyen az övé de olyan mélyen mit ér vele, ha beszívta a föld és homokba ásta magával? Csak nedvesség, lényegtelen igazából, fölösleges bánkódni utána. Ha egyszer elesik, megesik hogy elveszik és nem…

 -Hallod mekkora party lesz a mai! Most már mindenki itt van, királyság az este, szabadság van amit akarsz! Engedd el a hajam lesz reggelig.-Vágod ,hogy ez kurvára nem vicces? Ne röhögj már.-Vágod semmi, megin nem szólt hozzád aztán cinkelsz hülyeségeken. Komolyan mondom lassan…

Nem sivár és nem érint meg, fáj hogy fúj ha fehéren izzanak az ég dombjai ,de messze vannak tőlem. Hihetetlen távolság, képzelt út mindennek a határán ,gőzölgő medencék partjain. Lassan lépek előre, nem sietek hiszen rohan helyettem a világ és közben mellőlem tetovált alakok…

A nyílt szavakon megáll a por. A polcokon fehér viasz már az emlék és a mélyre rejtett borítók nem óvják már az elporladt tapasztalatot. Új dallamot hoz a szél ha átfújja a falakon a meg nem értett szellemet kilökve a szürkeségből Istene mellé a szakadó esőbe. Az ódon…

Alámerült kicsit, megint itt van. Csupa csepp és kőszálakon szánkázó harmat ,palának gyöngyöző verejtéke a Naptól védve a föld alatt. Ő ott áll középen egy elöntött csarnokban régi idők képeit bámulva a vaksötétben.Szakadt rongyokban nem látta soha. Lehunyta sisakja…

A kis részre szóló résre vidáman reagáltak a fény hangyái a falakon. Az utca fekete karmaival szaladt be a szoba még tompább vakvilágába. A szokásos narancsfényt csak a külvilágot mintázni vágyó színtelen csendélet ablak-keretében meghúzódó fémkar tükrözte felé. A…

Egy kevésbé füstös pillanatában ,lenge kézmozdulattal ködöt idézett maga elé és visszazárta a képzelgést csontszelencéjébe. Az arcán végigfutó gondterhelt szarkalábak aztán lassan kitisztultak és megszűnt a feszültség az áthatolhatatlanságban.Ha mindig is a kezünkben…

Démétérrel beszélgettem egyszer, azt hiszem még emlékszik. Fiával is lespannoltam, Plutosz azt hiszem így nevezik,de e népes családfán belül a legnemesebb számomra mégiscsak a lánya tavasz ő nagysága volt, mert mikor homlokon csókolt a halál szelét éreztem a hátamon futni.…