Néha Zöldhályog előveszi a pennát és forró gólyavérbe mártja a hegyét. Társai ilyenkor mély álomszerű képet látnak az ég felől feléjük zuhanni, úgy mint az ablakból elengedett téglát ahogy fejre ejti a kéz és a jól ismert láthatatlan erő. Ilyenkor forró kénnel telt…
Egy fejezet Zöldhályog tollából
2010.01.22. 05:26 - freeeyes
Címkék: hülyeség fikció ömlesztett szimbolikus ötperces balladai homály
Da dallam
2010.01.09. 21:48 - freeeyes
Címkék: kísérletezős ömlesztett kreatívkodtam
Finom fém csengéssel összeérnek a szavak az ujjakkal. Dúdol a dallam a darabot dobálja az ujjbegy a feszültség már a párnán hasal. Összeérnek az érintések a puha benne dalol míg durmol mord mód zöld üvegbe ejtve a rejtett alkoholszagúság. Szájhoz emelve dobban újból és szív…
Takaróba csavarodva
2009.04.05. 18:54 - freeeyes
Címkék: kérdés titok ömlesztett kreatívkodtam auto trans keveredős brain krosszing
A fáradtság érzése versengett az ürességével. Hanyattdőlt és amíg a fény keresztezte a sötétség aprón izzó pontjainak a ragyogását, csukott szemének fedőire ismerős filmet vetített a tudatalatti. Az a mély, irányíthatatlan szürkeség. Ha rákoncentrálna ,ha látná ,biztos…
Boldog névnap
2009.03.18. 00:53 - freeeyes
Címkék: fikció helyzetjelentés emberi elvont her ömlesztett keveredős brain krosszing
A fáradtság ült már a vállán, mikor odébb tette a gépet. Az ágy másik végében volt már,mikor visszapillantott és összefolytak a betűk. Fázik, átázott a ruhája.Szakad az eső és egy helyben áll. Csak a halódó közvilágítás szenved még a cseppek között a céllal ,hogy…
Dallamtalanul dallamot üldözve
2008.11.25. 00:28 - freeeyes
Címkék: kísérletezős ömlesztett kreatívkodtam
Rúgja a port a srác és vár, hogy végre leessen rá valami fehérség. Keresi a felhőt az égen ,de még mindig csak kék az ég. Hiába villámlik, hiába zúg most felette az a zöld mennyezet, megálmodta akkor is ,hogy ha nem lehet irányítani már semmit sem csak esett. Sétált csak ez…
Nem, ébredünk, fel ,soha
2008.11.20. 00:32 - freeeyes
Címkék: beteg hülyeség sablon rólam legbelül paradox ömlesztett kreatívkodtam
Gazdátlan test mászkál az utcán. Fel és alá gombok követik őt, gurulva ,míg őket cérnavesztett szálak próbálják behálózni. A test néz ,szemével pillog, aztán megy. Üres a tekintete, nincsen lelke, nincsen tudata sem, csak valami ami hajtja előre. Rövid, barna hajába bele,…
Ajánlások
2008.10.15. 19:10 - freeeyes
Címkék: vers kultúra ajánlás rólam emberi paradox ömlesztett
Szabó Lőrinc : a nagy, kék réten... hisz máris az vagy, csupa suhogás a föld s az ég, álomtánc, tűzvarázs, s szemed lehúnyod, szél csókol megint, egymásba szédűl a bent és a kint és zeng a hang és zsongva ring a rét, s ahogy szíved átveszi ütemét, mintha egy gömb fénytág…
