csöndablak

De mi történik akkor, ha az örökkévalóság túl sokáig tart? Megunom és visszajövök? Nem tartom valószínűnek hisz' azt itthon már büntetik. Semmiféleképpen nem mozdulnék el a nihilből. Ha már egyszer kiutalták nekem és a körforgás megtett helyettem mindent, legyen így. Azt…

XII. A hátsó szoba magányában ,egyedül árvátlankodik egy gyújtatlan utolsó szál a hamutálca szélén egyensúlyozva. Sehol nem látni poharakat, az asztalok tiszták és üresek. Mint ő. Mindig levelet írsz, ha történik valami. Finoman hajtod meg a papírt, nem tűrsz meg rajta…

XI. Halovány fényben sütteti egy alacsony dohányzóasztal a hasát a bár egyik hátul megbúvó kis termében. A kocsmában mindenütt alacsony belmagasság itt az egekbe ugrik és a keskeny szinte lőrés-szélességű ablakokon keresztül becsorgó halovány fénypászmák a magasból…

X. rész...és onnan veszed észre, hogy nem igaz, hogy túl jól hangzik. Fellángol a realitás érzék és azonmód cáfol. Az agy nem hiszi el, végeredményül pedig a reakció -Ébren vagy? Hé, itt vagy valahol?  Semmi válaszreakció, nincs mozgó test a szoba légterében. Azaz, egy…

IX.rész -Láttad azt a fickót akit elkaptak Indiában? Azt a meditálós muksót aki állítólag hetven éve nem evett egy falatot sem. -Kacsa. -Most nem azér ,de mennyire komoly lenne. Gondolj bele...Egy Istennő csepegtet a nyelvére bizonyos mennyiségű nedvességet és azzal él. -Ez élet?…

VII.rész Bent csönd van és béke. Nem mozdul semmi, csak a test fekszik erőtlenül a porcelán mellett félig becsavarodva a tartály alá. Egy légy távoli zümmögése hallatszik néha, ha a fények pislákolni kezdenek az előszobában. Ilyenkor a résre nyílt ajtó ,mint két világot…

VI.rész Halkan forog a ventillátor ,vékony sávokat vág a rácsokon keresztül a beszűrődő fény a lapátok körvonalai mentén a füstbe. Halk koppanás hallatszik alatta és egy fokkal idegesebb hangvételű, mélyebb hangzású párosul az elhúzódó csengés mellé, mikor a fém…

In medias Res (egy hónap késéssel) .... -Most mégis mi a büdös francot vártál, hogy majd ezt is csak eltűröm egy rohadt szó nélkül?!?! Ne nézzél ilyen kibaszott értetlenül, esküszöm ha két különböző kromoszóma lenne benned már megütöttelek volna... úgy látszik apád…

Leszálltunk a vonatról. Nagyon, nagyon sok mondat kezdődhetne azzal, hogy 'úgy emlékszem, hogy' vagy 'azt hiszem' ,de lényegében még leszállás előtt elrejtettem némi pénzt a cipőben a betét alatt. Csak úgy a biztonság kedvéért. Ha azt elhagyom, akkor megy vele a lábam is.…

...és csak néz a nagy fekete gombszemeivel. Fekete csillogó bundájába bele-belakap a tavaszi fuvallatt, de már nyár van nem igaz? Minden nap, ugyanakkor indulunk. Fontos az idő, fontos a rendszer. Az még fontosabb, hogy hiszünk benne és abban hogy működik. ...és megint ugyanott…

Sosem szerettem a balettot. Nem értek a lovakhoz és ez tényleg az a kategória. De akkor ott ültem megbűvölve a közönség soraiban és csak bámultam azt a csodát. hihetetlen volt, gyönyörű szép, művészi és olyan erőteljes, hogy tényleg elhittem egyedül ülök a harmadik sorban…

Egy kicsit fejfájós, kicsit szédülős a délután. A dobok jól elmaradnak a világ végén, az enyémen túl már úgy sem hallatszana semmi. Bukón az ablak, kint beszélgetnek ennyi tudok, de azt már nem hallom hogy mit mondanak. Pedig érdekelne, kíváncsi vagyok. Ezt a természetet, pedig…

A tekervény végén szikra pattan és futásnak ered a szöveten. A struktúra lázban ég már, egy fél másodperc alatt ,ki eddig ébredést színlelt levegőért kapkod . Üres a szoba, néptelen sorok között csak ő az egyedül akiről szólnak ,mint élőről. Ami nem változott, az a…

Halk hamu száll mikro-darabokra tépve a szélben. Nedves cseppek formájában csúszik le egy ablak bőrén,hátán izzadt, szürke foltokként. Csönd jár most a balkon alatt, halk éj bújkál a ház filter-cafat falai között. Üres most minden, mozdulatlanul jár az óra is, nem gondol…

Esik az eső ,leszakadt végre. Az utcán a tócsákba gyűlt szirmokon koppannak a cseppek, csak innen tudom ,míg itt járok hogy még tényleg zuhog, mert már csak a dörrenéseket hallom. Lassan veszítem el magam mögött a tájat, elhúzza a múlt magát ahogy előbbre járok, saját…

Buborékba zárt rengeteg szó pukkant a fülembe a jobb vállam fölött. Melyik oldalt állt a tű hegyével a kis izé? Megrázkódok, formálódok, ropogtatok. Tovább aztán pár percig elmélázok. Sötét nappal, éjszakai fény délután és közeledik a nyugta, a Hold órákon belül alá…

-Hé, figyelj rám. Figyelsz?-Figyelek. Mi az?-Válaszolj egy kérdésemre, de tényleg figyelj rám basszus hallod amit mondok?!-Jólvan már!Mondd.-Az emberek megváltoznak?-Nem, az emberek nem változnak meg.-És ha igen?-Nincs és ha igen, nem változnak meg. Az ember alaptulajdonságaiban…

Pár percig arra gondolok, hogy nem mozdulok meg többé. Ez nem az a depresszió, az a szomorú halottnak tettetés. Nem, ez a boldog semmittevés egy újabb oldalának megismerése a testen túlról visszatekintve. Mert jó az idő és messze vannak most a csiripek. Elbújtak az éjszakai baglyok…

Azt hiszem ez egészen más zene, ha így szól. Reggel van, a márványra festett ég most a madarakkal együtt búg. Zúgásnak érzem, pedig tudom a ritmusát. Az tekintet? Hol is járok most? Gyönyörű ez a kék,ahogy belefeledkeznek a csillagok. Szép az ibolya, ahogy ráhajol a Hold és a…

 Két IstenhezKorom zúg tompán búg a világ végén a halál ,kaszája meg nem áll újra lendít és az óra zörögve pontban éjfélkor megáll. Csuklyás a nyomodba szegődtem, mikor elindultam megszülettem azóta téged követlek, ismersz te engem? Csak pár percig viseld ,hogy társad…

Gyönyörűszép fekete bundája volt és még mélyebb,sötétebb szemei. Hosszúkás pofájából világítottak ujjnyi vastag pengeéles fogai és termetre az egész faluban nem találtak párját.  Az után jött ,hogy elköltöztem. A fater a kert végében sétálgatott ott találta a…

"Ha nem tudod megszokni azt ha néha eltűnök szokd meg azt, hogy sosem vagyok melletted."Azt mondja a boldogságra, hogy egy rakás szart ér. Egy fogalom, ami fölösleges mert kémiai alapon működik és ha kimondod elszáll. AIDS, árvíz, jéghegyek, multikulturalizmus, globális…

Néha van úgy ,hogy érdemes leírni. Sokszor úgy érzem hogy jobb lenne úgy látni. Aztán, ha már látom kicsit bánkódok még rajta. Nem szívből, hanem úgy azért, mert így hozta. A sors dolga volt, az írta így a legjobb, hát kinek fájnék?! Magamnak, gondolom de nincs gondom se…

A nap történéseiről persze, fölösleges lenne listát vezetni. Mind a szokásos dolgokból összeállt nagy egész részét képezik és olyan általánosságokat jelentenek, mint a reggeli fogmosás vagy a lefekvés előtti ima. Persze ez változó, mindenkinek más a rendszer,más a…

Oppon, hát lásd ott gurulnak szemeidne maradj így, ne nézz lelkembe ne lássmert míg gurul a néma áldásnak pontjairám haragot vethetnek, én neked ellentnekem szánt sorsomnak nemet mondokám ha feldobott érméden téged látlaktudni fogom hogy velem játszol s már nem én veled