csöndablak

Egy apró légy. Utána kap, elszalad. De ő repült. Utána kap, csattan, figyel. Nincs többé légy.  A klasszikus értelemben vett légy egy idegesítő rovar. Én nem kapok utána, ő elkapta. Most figyel és keres, még nem jött rá, hogy a fogai között zúzta szét. Bizonyos…

...aztán két vállra fordította az eget és az összes álombéli arcot egy az egyben egótlanította. Ez után a megformálható masszát, kivehetetlen érzésekké tette és bezárta egy fehér alapon, fekete mintás dobozba. Az ég testvérei keresésére indult és kábult fejében tartott…

Kószáló láncokhoz Komor füstcsík húzza maga után az égen a éjt és a sok ezer apró darabra tört üvegszilánkot. Hogy ki borította ki őket ide, megsúghatná miért tette.Véres vörös alkony után felsebzik az ember tekintetét, könnyet csalnak a szembe. Átszúrják a nap…

Szádba rágtam jól elmondtam Amit elmondani nem lehet Azt gondoltam élvezed majd Hogy a felvázolt esetek Nem a te bőrödre mennek Nem kell hogy beleengedd Magad a fortyogó barnás zöldes lébe És most meg azt mondják Hogy bocs de mégis kéne Ne sírjál ne is nedvezz Ne nyúlj a régi…

Még nem látsz, még nem látsz át. Nem birtokoltál, lehet nem is fogsz ,de minden adott, mert így jött. Így lett, visszatekerve, gépiesen sorsszerűn. Nem zavar? Tudom, hogy nem. Ha tisztában lennél ezzel, nehéz lenne. Ha nem éreznéd, hogy van, zavarna hogy lehetetlen. Tudom, hogy…

Hosszú tartalom. Nem érdemes végig olvasni. Sablonos. Két napon belül lekerül. Jó olvasást!Napok óta nem történik semmi. A történések elől ellépek, előttük egy pillanattal távozok. Általában. Most bennem van az, hogy el kellene kezdeni valamit. Fogalmam van róla, sőt meg is…

Először is, buék mindenkibe!Villanások. Utálom a tüzijátékot amúgy is, pláne ilyenkor, amikor alapból elvárják az emberektől, hogy örömködjenek a részegség, a megcsalás, a depresszió, a hiszti és az értelmetlen fogadalmak fölött. Ez az év utolsó és első napja, és…

Nyitogatom és lassan összeáll a kép. Mindennek a kiindulópontjában vagyok, rajta fekszem. 'Most már leszállhatnál' 'Ja ,bocs elgondolkoztam' 'Elköszönés közben?' 'Már nem érem el, lekésem. Mikor indul a következő?' 'Te jársz vele' 'Szal nem vágod?' 'Félkor' Aztán lehemperedek…

Nem sivár és nem érint meg, fáj hogy fúj ha fehéren izzanak az ég dombjai ,de messze vannak tőlem. Hihetetlen távolság, képzelt út mindennek a határán ,gőzölgő medencék partjain. Lassan lépek előre, nem sietek hiszen rohan helyettem a világ és közben mellőlem tetovált alakok…

Hazaúton vagyok, buszozok. Nem tellett hosszú időbe ,hogy helyet találjak és már kifelé bámulok az ablakon. Egy pillanatra csak, megpillantom magam az ablak üvegében és már könyvet veszek elő. Fáradt vagyok, izzadt, éhes. Kettőt hordok magammal és általában az kerül előre,…

A friss levegő ,olyan mint a füst. Egyből megérzed ha kinyitod az ablakot. Furcsa most ülni a félhomályban és várni a fáradtságot jelző belső gongot. Furcsa, mert régen nem ez volt. Máshogy tekintettem az alvásra magára ,s most hogy itt ülök kint a magasban ,olyannak tűnnek az…

Vörösbe fordult az ég alja a víz fölött és lágyan simogatott a szél. A másik part felől érkezett, nem volt nagy vándorút hiszen látni lehetett a könnyed kis fénycsomókat a déli oldalban pislákolni. Egy pillanat az egész, amikor eljön az éj és a szemnek úgy tűnhet…

Olyan érzés lehetett, mintha ajtót nyitnál az orion csillagövén. Kinézel és csodálkozol, aztán viszel magaddal egy széket leülsz a szélére és láblógatva várod hogy elsodorjon valami fekete lyuk úgy, hogy soha nem találsz vissza. Zavaros képek következtek aztán, láttam a…

Később felváltva voltunk ébren és alvó, álmodó állapotban. Váltottuk egymást úgy, hogy szinte érezni lehetett a hullámzást. A Westend tetején ültünk ketten egy pad szélén és nem néztünk egymásra. Nem volt zavaró a csönd, egy hullámhosszon tartottuk magunkban a közös…

Eszméletlenül elfáradtam. Ezt állapítottam meg másnap reggel nyolc környékén az autó ablakán kibámulva. Teljesen egyértelmű és több mint hangzatos az a mondat, hogy a nyár nem pihenésre való. Nem csak ,hogy nem arra való, nem is lehet. Múlthét szerdáig tudtam visszaemlékezni…

Alaphelyzet szerint, sütött a nap és döglesztett a meleg. A vonatablakon kifelé bámulva egész más világot festett elém a várakozás ,mintha a sinek mellett gyalogolva néztem volna befelé. Unalom szállingózott a nem-dohányzó vagon légkondicionáló berendezéséből és a füst…

Gyere közelebb és hallgasd ahogy átjár. Nem hallod? Hát lásd ,hogy jár át ez a jótékony méreg mindent. Itt van bennem, az ereimben és a gerincemen fut végig a zsibbadt öntudatlansággal. Persze ez is csak pillanatokig tart véges intervallumba zárt kiszakadás. Sajnos. Jótékony,…

Cirilnek látszanak a felhők az égen, olvashatatlan égi képek, jelek. A hozzávaló napsugár beveszi magát hozzám és míg én egyet mozdulok, már a paplanon fekve vár rám. Kis pöttyöket szór csíkokban a redőny széle. Itt van egy emlék, várjunk vele? Félreteszem, az ágy mellé…

   Egy ablak, mintha befelé nyílna, beengedi a Holdfényfűtötte levegőt a szobába. Lehet nem is mozdul, csak a fantázia kelléke a világot jelentő deszka, a párkány hol egy test éppen most ül le. Elhelyezkedik aztán egy ujját az enterre ejtve emlékek sorát nyitja meg…