Szádba rágtam jól elmondtam
Amit elmondani nem lehet
Azt gondoltam élvezed majd
Hogy a felvázolt esetek
Nem a te bőrödre mennek
Nem kell hogy beleengedd
Magad a fortyogó barnás zöldes lébe
És most meg azt mondják
Hogy bocs de mégis kéne
Ne sírjál ne is nedvezz
Ne nyúlj a régi sebhez
Ne vérezz ne izzadj
Ne köpködj hogy na most mit vagy
Úgy oda élj szárazon a test kis sziget
Maradj azon lelkecske tengerre
Néző szobába alszol máma
A sós pára a könnyű ködök
A felhőjáték a felhők mögött
Égi tenger tejszínputtók
A fémen harmat ha van egy kis apród
Azt a kólagépbe kéne dobni
Levet ereszt a lélek most mi
Itt a baj a földön vagyunk
Itt nem szégyen ha mindent hagyunk
Folyni a föld csak nyeli ha vér
Ha harmat mindegy neki itt minden
Megvolt tényleg igaz a
Lándzsahegyre rászúrt szivacs
Ugye elalszol ma drága
Ha nem is vígasztal senkise máma
Tudom menni fog nélkülem is
Tudom hogy tudod
Kólagép
2010.12.29. 13:09 - SewaDork
Címkék: beteg emberi filo comment elvont embertelen valós paradox blogbejegyzés
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr282546027
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
freeeyes 2010.12.29. 19:08:52
stílusos és passzol. szeretem ezt a számot