csöndablak

Ezeréves szélorgonát tép a tornácon egy éjszakai fuvallat. Nyikorognak a lépcsők és néhol egy-egy cserép csap maga alá ,ha dereka alá kapott a vihar. A kertben fémvázas hintán játszik a levegő és a nosztalgia szellemet idéz két lánc között lógó deszkára. Idegen éjszaka…

Az ég udvarában álltak az izzó népek és őket oltogatták a sokszínű szelek mikor egy test zuhanni kezdett. Elengedte a felhőkorlátokat és kitárt tenyeréből hagyta szabadon suhanni szerteszét a szemnyi lángokat, apró kis homokszemeket. Merev mozdulatai nem tőle múltak lassan…

A baj besüt az élet rám talál talán épp ezért mondom hogy elég ne üvölts alszom aludnék aludtam már vagy egy órát. Arra vártam hogy elmúljon nem értettem hogy miért kell ezt ilyen mélyre ültetni. Nem roncsolt nem tett talajra vaknak bot nélkül vagy fül nélkül maradt néma…

Elindul. Leül. Visszanéz. Ülve marad. Fölfelé sandít. Erősen tűz a Nap, ezért csak fél szemmel. Odaérhetnénk már. Ott vagyunk már? Hallja a gondolatait eképpen. Pár perce olybá tűnt, mintha az üres házfalak között konganának azok a kimondott gondolatok. Pedig nem csak a szél…

A kimondott szavakon túl a hitet viszem és falakra festek velük részeket csöndes monológokból. Idézek tőletek még akkor is ha nem kértek rá. Emlékezek dühből dacból egyszerre mint egy gyermek mert a felejtést nem nekem találták ki hiába akasztják a nyakamba. Az nem az én…

-Elköszönni jöttem, de előtte még bemutatkozom. Én voltam Képzelet és most szeretnék pontot tenni. Súghatok valamit? Meglepődnél ha? -Ha hagynám?Egymásra helyezett síkok jelentek meg. Egymás mögött, előtt, között remegő körvonalú világokat mutatok éppen és a tenyeremen…

Füstből mintázták meg a falakat és elvesztem a folyosókon. Minden kanyar ugyanúgy nézett ki, minden ugyanolyannak látszódott és volt valami félelem a levegőben. Füstöt szívtam én is, nem emlékeztem rá ,hogy hogy kerültem ide ,de ez az áttetsző köd ami körülölelt elültetett…

A természetünkbe ástuk el az igazságainkat, ha pedig maguktól mégis előjönnek, nem hisszük el őket. Hazaúton kettő járdán lépked két alak, bambán és sután. Történt egy és más, leírhatatlan és csodás. Azt mondom szép és korszakalkotó, mert továbbra is úgy érezzük,…

Hazafelé sétáltunk és én éppen nagyon elgondolkoztam. Szokásomhoz híven egy múltban megtörtént dolgot folytattam úgy ,'hogy mi lett volna ha?' aztán elkezdtem fantáziálni. Már majdnem teljesen elmúltak azok a gyerekes képzetek, amik arra engedtek következtetni ,hogy elvagyok…

Épp ,hogy kibontotta a Nap szirmait a világra borult ez a jól ismert szürkeség. Közeledik valami, valami készül. Tél lesz megint, nem hiszem hogy vártam, de már úgy érzem jól van így. Azt hiszem meguntam a nyaram. Reggelre kipihenem, ez valószínű. Majd jön az első akadály és…

Tárva az ablak, nyitva az életem. Olvasni lehet bennem, az arcomról a tetteimről lerí minden. A szavaimat hallom visszacsengeni, a tetteimet amivel másokat büntettek visszacsapnak rám. Megkapom még azt, amit mással teszek, megkapja tőlem más azt, amit én mástól kaptam. Ésszerű és…

Sky and Sand megy a háttérben és négyet üt. A sarokban ült ez a szám, most kértem fel megint egy táncra. Utolsó szusz mozgott benne, ő altat mindjárt mert nem hagyom aludni. Ismétlésre tettük egymást, kattog valami még, de az már megint egy másik arc. Ő az ismerős izzadt…

Mondhatjuk azt, talán nyugodtan, hogy már régóta készültem erre a napra. Már idejét mem tudom mikor nyúltam utoljára szerhez. Hát igen.. volt most egy szakasz az életemben ami még nekem is sok volt, pedig aztán a többiek megmondhatják, én nem vagyok az aki csak úgy leáll. Ha…

Aztán vannak itt ezek a szavak. Nem mintha hallaná őket akárki is de ha magukba fordulva leülnek egy sarokba és egymáshoz suttognak az egész világ befogja a fülét. Később előbújnak mikor a nappal éjszakába fordult és úgy tűnik a boltokat bezárta az idő. Az éjjelnappalik…

8.Abszurd színeket váltottak a tárgyak és úgy tűnt ,mintha alulról lennének ledekkel megvilágítva. Színváltós izzók játszottak a szívárvány minden árnyalatában és gyönyörű hatást értek el ezzel a kavalkáddal. Lenyűgöztek a fények ,még ha tudtam is, hogy ez valójában…

7.A reggel hangjai kopogtattak a koponyámon. Apró kis ökleikkel próbáltam finoman hozzám érni, de minden mozdulatból dörömbölés lett és azt hiszem ez keltett bennem vihart. Számomra ez volt az évszázad vihara. Meglepett, meglebegtette a hangszálaimat és úgy tört rám, mint ahogy…

6.Ha őszinte akarok lenni magamhoz, akkor tudom, hogy rövidtávon magam ellen cselekedtem. Hosszú távon ,jót tettem magammal, ezt is tudom és azt is, hogy még hosszabb távon úgy kiszúrtam magammal, hogy az már művészet.-Te már ne haragudj...-szóltam gyorsan mielőtt még végigvetné…

5.A második szállás nyomába se ért az előzőnek. Bár nekem különösebb bajom nem volt vele, ez a külön faházas megoldás nem tetszett túlságosan. Az volt inkább a probléma, hogy széttagolódott, klikkesedett a társaság tőle. Nem volt meg az, hogy a folyosóra kilépve egy…

4.Az első két nap szétfolyt a naptárban. Nem tudom, hogy mi történt ,persze emlékképekből összerakott elképzeléseim vannak, de az tény, hogy egyedül kerültem ágyba ,miután hulla vizesen hazakeveredtünk. Az éjszakai fürdőzés nem poén, ha nem tudja az ember, hogy merre van a…

3.Majd visszamenőlegesen dátumozok, megígérem. Egyébként nem sokkal az után, hogy kiszálltunk a kocsiból befoglaltuk a házat ,amit béreltünk. Pontosabban a felső szintjét. Szimpátia alapján döntöttük, megtehettük mert a többi lakó csak reggel érkezik. Így lett két hűtőnk…

2.Aztán a motor zúgása egybeolvadt a vezetőülés és a mellette ülő két illető duruzsolásával.  Úgy emlékszem ,olyan lassú folyamatnak tűnt, amit nem is lehet órákban mérni, csak pillanatban. Hosszúnak tűnt, pedig nem sokat aludtam alatta.Aranyszínben tündököltek a fák…

Kislány ereszkedik alá a kalapba és láncai a cilinder szélébe kapaszkodva nyüszítenek fel vele. Más világ van alant és a nehezék beszorult a lyukba. A nyúl elszaladt és fehér bőrbe öntve néz most szépet szemmel szembe a szemmel. Hinnéd ,hogy van tovább?Mindig van kiút, még ha…

Arakhné fonalán játszik a rét és negyed hármat üt az óra. Leesett. A falról lefolynak a betűk és számokká lesznek. Rét nyílik a égen, a Holdnak udvarában. Kinyílt a rózsa, szirmokat hullajt maga alá, alattomban.Kinyitom a tenyerem ,epilóggal kezdek. Egy srác keresztet körmöl…

Alulról járok a talpamon  a tükörképemén és két világ határán sétálunk egy vékony vonal nyomán. Viharból, viharba tartunk és tükrösen csillog az út betonja, a falakról leeső salakos fényben.Egy álló lámpa elé ,olybá tűnik homokot szórtak a szemembe és most ezért…

Belenyúl és egy maroknyit felemel belőle. A tenyerén tartja, aztán nézi, ahogy a széltől a vonzástól a szemek elfutnak az ujjai közül. Nyugott arckifejezés, nyugtalan időben. Szavakkal kombinál közben, fejben újakat keres, ha nem talál kreál, azt hiszem azért, mert ő ilyen. Nem…