csöndablak

2008.04.04 Péntek (I.rész)

Nemrég keltem. Most ágyból a tévét, jobbról a tükörben néha magamat nézem. Bekapcolva maradt a gép, rajta ott van a telefonom. Ha kellően kipihent leszek hozzá, azt hiszem elmászok a konyháig és megnézem kerestek e. Nagyon kiütöttem magam tegnap este.

Mind a négy partnerem írt nekem az éjjel msnen. Hát senki sem alszik? Irigylem a diákokat, én kezdek elfáradni. Déléután meló, előtte meg Misihez ugrok fel pár percre. Péterrel viszünk neki valamit közösen. Gondolom megint valami hasznos dolog lesz amire Péternek is szüksége van, de az asszony újat akar belőle. Ő megrántja a vállát, jó állás, jó nettó, komoly kapcsolat ,komoly bruttó... Nemtudom megéri e a huzavona, én még mindig csak tartom a számat, egyre nehezebben, de még kussolok. Egyszer még elszámolok százig aztán, utána nem fog szeretni. Mindegy, az élet a maga módján igazságtalan a benne élőkkel, és nem szabad elfelejteni, hogy az élet akkor szar ha szarul állsz hozzá. Ha jól állsz, és mégis rossz, szerintem fogalmi probléma van, vagy vagy. Ma este parti, kész a kaja.

Új melóm lett. Miután Misit kihúztuk a hányásából, és megtalálta a visszafelé vezetőt, aki én lettem, szóval sokkal többet beszélgetünk. Meggyőzött. Hálátlan seggfej vagyok, előléptetnek, erre lelépek. Nem tudom, hogy milyen rendszer ez, de megint ott vagyok, ahol egy éve elkezdtem, csak egy irodában ülök egy gép előtt, és ha éppen újraindítok látom, hogy kockásodik a fejem. András nagyon megváltozott ,másmilyen lett a szememben. Több lett mint volt. Túl sok szerepet vállal magára, ezt is beszéltük Misivel. Lehet,hogy úgy élte le élete eddigi éveit, hogy csak tanult és gályázott és néha család, és ezért bírja most ennyire jól ezt a túldobott életet. Olyan benyomást kelt sokszor ,mint egy ágyúból kilőtt kő, ami nem találja a visszautat a földre. Szép hasonlat, rám is igaz lehet valamilyen szempontból, de most komolyan, Misi mikor hurcolt minket az éjszaka közepén a város egyik sarkából a másikig, neki nem ütközött a munkájával. De valaki, aki nappal legény, éjszaka segítőkész és közben barátnő is van a színen. Azok a fruskák is...
Bele fog rokkanni, úgy fog járni mint Misi, mondtam neki, de nem fogta fel. Az a nagy helyzet,hogy túl sok minden történt ez alatt az idő alatt. Lassan összekapom magam. Még mindig boxerben mászkálok és még mindig kóma van. A kaja nagyrészt letolva, a kávé készül, és valami bort fogok este bontani. Bocsánat, holnap ha hazaértem. Ha egyedül borozok, ha nem egyedül, akkor borozunk és kalinka vagy whiskey. Volt névnapi parti, mint egy amolyan vicces esemény, mikor kitalált dátum alapján ünnepelünk valamit, volt születésnap is, ugyanúgy, ahogy a névnap, csináltunk időpontot pár nappal későbbre és megünnepeltük. Na, mindjárt 10, ruhát keres, öltözik.

MOst csuktam be, a házinéni tényleg szeret. Mióta meghalt az az ugató macska, szerintem átvettem a szerepét. Remélem nekem nem a túletetés lesz a vége...
SZokás azt mondani, hogy mindig a tálalás a lényeg,ezért buszon celofánból palacsintát a nyerő, előretekerve úgy, hogy az inget csak módszerrel kenjük egybe a busz oldalával.