I.
Van úgy ,hogy a tervek dugába dőlnek és az a baj, ha újak nem jönnek. Ilyenkor befogom a szemem és azt kívánom, hogy valaki kinyissa helyettem. Mert ő már máshogy látja, ha rászánta az engem arra, hogy újra megpróbálja azt, mielőtt én eltakartam a szemem a stafétát neki adtam.Ha bejön, már kettőnké a kezdeti előnyünk.