Tóth ÁrpádMagam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Farigcsálok lomhán egy dalon. Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok e föld kerekén. Korán reggel mit is csinál az ember? Kávét iszik, teát és van aki cigizik. Valaki az…