csöndablak

2008. 02. 01. Péntek

A kíváncsi kisgyerek hazaért. Végül sétáltam. Útközben írtam egy sms-t és válaszolt rá.  Kezdem túl komolyan venni az egészet. A szavaim hiába voltak igazak, olyan távolinak tűnt az egész. Sötét volt, és hideg. Fáztam és unatkoztam, ezért írtam. Ezzel magyaráztam meg és megértette. Azt írta,hogy jól tettem ,hogy felébresztettem ,úgy sem akart aludni. Holnap úgysincs első órája, sokáig alszik. Nevettem, jóvekedvet csinált nekem ez a pár sms, és bár elég hosszú volt a hazaút, végül csak negyed órát buszoztam. Most még lámpafénynél írok. Olyan 3 és 4 környéke lehet. Helyesbítek, négy óra múlt 10 perccel. Próbálok aludni. Most megígértem magamnak,hogy holnap jó napom lesz. Azaz ma. Mindegy.

11 óra van. Álomnak tűnik az egész.  A reggeli hambim zacskóstul vágtam a kukába. Ha zöldséget akarok venni ,akkor azt veszek. Ennyit az éjjelnappalikról. Legalább fél évvel lejárhatott ennek a csomagolt vacaknak a szavatossága. Egyébként pedig jókedvem van. Tényleg, ma fehér ing lesz és olyan parti amit sohasem felejtek el. Előtte még meló, de gyorsan el fog telni, ez biztos.Mindjárt itt a nemsokára, szóval lassan indulnom kellene. Elképesztő, hogy tegnap hajnalban felébresztettem és nem küldött el a fenébe. Még mindig nem hiszem el. Micsoda gondolataim támadtak, reggel alighogy felpattant a szemem már ott voltam a tánctéren. Bezsongtam és jókedvem van. Süt a nap.

Ülök a buszon és nézem az utasokat. Csak ne felejtsem el, hogy könyvet akartam venni. Lehet a végén még rátudom magam venni egy régi tv beújítására. Az lenne szép, miután azt az ózsdi vacak félszíneset elajándékoztam. Azaz, leépítettem. Nem kellett sokat várni arra sem, hogy elvigyék. Ez a főváros, ha jól emlékszem fél nap alatt eltűnt.
Ruhákat néztem, megint divat a csőnadrág, és a feszülős póló. Személyes jóslatom szerint a divat színe a nyárra a kék lesz. Gondolkoztam rajta, hazaköltözzek e a nyáron pár hétre.
Végül elvetettem. Inkább Velencei tó és haverok és nők és haverok, és nap és part, és víz, és sör.Pár nap pihi belefér, de hol van még ide az a nyár?

Automatának dőlve, benn a nyomdában. Számolgattam a kávét. Hány pohárral ittam. Éjfél után kettő a sétához. Egy elalvás előtt, kettő a reggelt és a délelőttöt felölelve, és most még egy. Ha ezt elmesélném valakinek, kiröhögne. Nem hiszik el, hogy nincs rám hatással. A megszokás az egyetlen fegyvere, ez okozza a hiányt, amit néha jobb eloltani egy újabb korttyal ,mint hülyeségeken méregbe jönni. Na vissza gálya, már csak pár óra.

Nagyon felpörögtem. Rekord idő alatt hazaértem, és még 11 sincs ,de már kész vagyok. Felöltöztem, fehér ing , fekete koptatott farmer, és a jól bevált piros konverz tornacipő. Fél éjfélre jönnek értem. Egészre már ott vagyok, fél egykor találkozunk.

Csöngettek, ki és vissza került a jéger a hűtőbe. Na rohanok, pá.