csöndablak

2008. 02. 20. Szerda

Olyan vagyok mint akit fejbevágtak egy kalapáccsal. De tényleg, nagyon kómás vagyok. 10 óra, és már ettem a billentyűzet fölött tojásrántottát. Rászabadultam a netre. Haláli ez egész. A régi msnemre, rejtve bejelentkeztem. Néztem az arcokat, a neveket, az írásokat. Valószínűleg, mindenki melózik már, vagy továbbtanul. Megváltozott az egész képe, olyan semmilyen lett. Nem tudom, annak idején, megvolt a szívdobogtató érzés abban,ha bejelentkeztem. Vajon mi vár. Vajon mi történik. Volt úgy,hogy egy nap töröltem valakit és még az nap vissza is vettem. Őrült idők voltak. Azt hiszem ,most már ideje megnyugodni. Megint mindennap bulizni járni, és valahogy el kell érnem, hogy ne legyen a közelemben. Valamit ki kell találnom, mert megőrülök. Mindegy, diák, nem járhat mindennap bulizni, ellenben velem, aki nem vagyok diák, és csak az egészségi állapotom akadályozhat meg abban,hogy azt csináljam amit szeretek. Tehát azt a valakit meg fogom ismerni, aki első msn partnerként, belopta magát a hétköznapjaimba. Kirángatott a szarból elég rendesen, állítólag. Misit még ki kell kérdeznem a dologról, mert ő ugye nem ivott semmit és haza is hozott. Fel is hívom...

Útban vagyok melóba. Majd leragad a szemem. MI lesz velem, még 8 órán keresztül nemtudom. Annyi biztos,hogy a kávé automatával jóban leszek. Azokat a számokat hallgatom, amiket az "msn frendem" küldött nekem. Majd összeírok egy listát. De egyenlőre, olyanok mint 'Offspring','Yellowcard', 'Sum41'. Együttesek amiket sohasem hallgattam. Nem írtam neki, biztos rohadt égő,hogy lemaradtam az öregeknél, mint 'metallica', 'iron maden','Bruce Dickinson','Ac/Dc' és 'ZZtop'...A törzshelyemen, inkább a populáris dolgokat nyomatják. Mind az én zeném, szoktam mondani ,de igazából sohasem hallgattam ,olyat ami igazán az enyém lett volna. Egyszerűbb ha az ember mindenre azt mondja ,hogy jó, és elfelejti a szélsőségeket. Minek vitatkozni,hogy mi jó és mi nem. Kinőttem ebből azt hiszem. Leszállás...

Régen voltam ilyen szarul. Leültem az ötödik kávé után. Kitettem magam elé hármat és lehúztam.  Elképesztő,hogy mennyire alulteljesítek. Egyszerűen nem találom a helyem és elvárom ,hogy más mondja meg,hogy mit csináljak. Magamat ismételném, ha azt mondanám,hogy fejbevertek egy méretes gumikalapáccsal? Olyan fejet vághatok.
Na még egy forrócsoki kapucsinóval aztán vissza...18:18...

Szóval, itthon vagyok és kockulok. Mellettem egy karton sör, rajta pedig Péter,többnyire. Átjött megnézni a helyzetet, meg engem. Mondtam neki,hogy rózsás és változatlan,de azért mindenképp be akart ugrani.  Most, épp a kajámat eszi amit ő hozott. Én pedig msnezek az egyetlen partneremmel. Néha felkapom a fejem, iszok a sörömből, és meghallgatom amit küldött. Péter közben meséli az életét. MInt szokásosan, kiönti a lelkét, és elmondja a lényeget. Megint együtt vannak az 'asszonnyal'. Bocsánatot kért, amiatt,hogy eltűnt, és nem tudtam elérni. S tekintve,hogy nem is kerestem, ez elég viccesen hatott.

2008.02.21 Csütörtök
Éjfél múlt pár perccel. Jól időzített távozása után, barátom felrúgta a lépcsőházban a kukát. Azért jól időzített, mert alighogy eltűnt és becsuktam magam mögött az ajtót, kaptam az sms-t Misitől,hogy valamikor találkozni kéne. Visszaírtam,hogy nincs esti programom szóval ha dumálni akar, ide jöhet. Visszaírt,hogy még eldobja a srácokat bulizni, olyan egy körül beugrik. Írtam egy ok-t aztán visszaültem a gép elé.
Kezdem megszokni itt a szlenget, furcsamód gyorsan asszimilálom ezt az egészet. Hol hallottam ezt a szót, nem szoktam használni. Mindegy, valami mérnök ismerős lehetett.

Telik az idő, beszélgetünk. Irdatlan mennyiségű kattanás. Fél kettő és Misi sehol. Rengeteg zeném lett. Én elküldtem a Jazz+az -os zenéimet. Nem az ő stílusa, de nem rossz. Tehát nem tetszett. Ennyit énis levontam, pedig ez az én zeném. Most legalábbis, ez a kedvenc. Szarrá hallgattam , ez a reggel zenéje, ha délelőtt kelek. Csöngetnek.