-Füstös, párás. Olyan állott. Nem emlékszem pontosan, de a lehetőségek jók voltak. Talán ha lebontattuk volna egy új tető...
-Nem, jó volt az a padlásszoba a maga módján. Ott nőttünk fel, mindig volt valami új, valami amitől frásztkaptak ,ha a lakásban poroltuk le. Emlékszel arra a díszdobozra?
-Persze alap. Furcsa alakú sakkfigurák voltak benne, valami csontból.
-Marha drága lehetett. De aztán elhagytuk.
-Az biztos,hogy nem törtünk belőle semmit, pedig...
-Azért, a fateréknak leesett az álla ,amikor beállítottunk vele. Emlékszem, egyikük sem szólt egy szót sem csak összenéztek. Még a por miatt sem aggódtak.
-Valami szöveg volt a hátulján..
-ja, rémlik valami. Apu olvasta fel egyszer. Egy sztori volt valami vak srácról ,aki figurákat faragott.
-Ja és képes volt annyira pontosan csinálni a művészetet, hogy tényleg olyan.. Emlékeztek milyenek voltak. Nagyon nagyon élethűek voltak, és egyiknek se volt...szeme
-Ja, szeme...
-Szerintem ijesztőek voltak. Utáltam őket.
-Nem is te lennél, de azért poénos volt. Mindig meglettek a bábúk, ha szét is szórtuk őket, mindig mindegyik meglett.
-Erre énis emlékszem, nem egy játékot szétbarmoltunk annak idején, aminek még most jönnek elő a rugói, kellékei...ez az, de az amíg el nem tűnt, addig...
-Ja, addig..
-Ne legyél már hülye...
-Az öreg nem hagyta,hogy sakkozzunk vele. Azt mondta,hogy majd egyszer.
-Nem azt ,hogy először normál táblán tanuljunk meg játszani és csak utána játszunk ezen?
-Nemtom, régen volt. Több mint tíz éve.
-Van az 15 is...
-Nekem végülis tökmindegy, de nagyot kaszálhattunk volna azzal a cuccal. El kellett volna adni.
-Zsidó vagy..tudod..kibaszott zsidó..
-Azt mondta a fatti,hogy egy komoly kísértethistória tapadt a gyerek történetéhez, meg a táblához is az összes kikúrt bábuval egyetemben...
-Milyen gyerek?
-Az a vak szerencsétlen. Átkozott egy tábla volt az. Az öreg azért nem tanított meg rajta játszani...hagyta, hogy játszunk vele, meg hogy zúzzuk... Szerintem arra várt,hogy összetörjük azt kidobhassa...
-Így is megszabadult tőle. Vagy olyanhoz került aki használja is. Kit érdekel.
-Nagyon szép táblája volt neki. Sajnálom.
-Menjünk aludni...
-Holnap felnézhetünk a padlásra, megnézném azt a tetőt.
-Nem ártana. Jóéjt.
-Jóéjt.
A padlás
2008.05.25. 23:48 - freeeyes
Címkék: fikció
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr81487386
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.