2008.04.05 Szombat (III.rész)

Parkban ülök. Meló után vagyok, és a szokott kajával foglalom le magam. Jó a tudat,hogy nem tudok elhízni. Biztos ,ha nagyon el akarnám érni, hatalmas állat lehetnék csüngő hassal, hájas folyton izzadt combokkal, de valahogy nem megy. Mikor a kajám akartam megvenni, és a kiscsaj feltette a szokott kérdést, mely 'még valamit?' ,hangozhatott, szóval akkor végignéztem a kedvéért mégegyszer az étlapot. Nem is az étlapot, hanem a pult fölötti választékon futtattam végig a szemem, és rájöttem, hogy hányingerem van ettől a sok modern, hihetetlenül gyors kajától. AKinek jólesik egye, én megmaradok a génmanipulált óriás zöldségeknél, eszek salit és mellé iszok ásványvizet, ami ugyanolyan mint ami a csapból folyik. Aztán ha ettem ledöntök mellé egy kávét, egy energiát. Vagy halmozom, vagy egyenként ,igazából már nincs szükségem rá, csak a megszokás. Vicces kis csaj, mindig összefutok vele, ha bemegyek a gyorskajáldába. Ránézésre ,olyan mint aki itt fogja leélni az életét. Izzadt gőzben, hozzá hasonlók és olyanok között akik átmenetinek gondolják a melójukat.
Éjfél után, letettem a tollat és irány táncolni. Berángattak a többiek. Nem nevesítek, oszlopos tag itt mindenki aki egy héten négynél többször képes eljönni velünk partizni. Tehát az fő tartó pillér, a mi. Táncoltunk és összeakadtam valakivel. Aztán kihívtam és beszélgetni kezdtünk. Nem voltam részeg. Annyira nem voltam részeg, hogy ne vágjam el magam nála, viszont annyira részeg voltam, hogy elfelejtsem a nevét. Reggel amikor felkeltem, akkor esett le, hogy mi volt, olyan furcsa a szemében. Bementem a fürdőszobába, jól kitártam az ajtaját,hogy a beszűrődő fényben lássam az arcom, és leesett. Ugyanolyan szeme volt mint nekem.
Mint egy jelenés, vagy egy szellem. Misitől is kérdeztem ,hogy ki volt. Nem tudta, sőt nem is emlékezett rá, hogy lettem volna valakivel is. András szintúgy. Mikor kérdeztem tőle sms ben, hogy kivel táncoltam, visszaírt, a szokott flegma stílusban, normálra fordítva 'én tudjam?' Aztán, reagáltam, az én szokott stílusomban, ami normálban annyit tesz, hogy 'az a helyzet,hogy nem emlékszem', mire az lett a végső válasz, persze normálra fordítva, 'nyitott szemmel álmodtál, annyira bebasztál'.
Az arca szép volt, hosszú haja volt, azt hiszem fekete. De a szeme, az ütős. Tényleg ,ha belegondolok most is ráz a hideg. Akkor biztos viccesen fogtam fel az egészet, illumináltan az ember sokkal lazábban kezeli a saját dolgait. De ez nem krízis, láttam már buszon kisgyereket az én szememmel, csak én lekaptam azt a csajt.

Misihez mentem még meló előtt. Hullafáradt volt, nem tudta kipihenni magát. Gyenge volt az egészségi állapota, lehet nem kellett volna, elvinni. Lehet , hogy össze fognak jönni. Most is nála volt. Lehet, hogy haza is kísérte a csaj, aztán ágyba tette.  Ezesetben megértem ezt a kimerült, sápadt és beesett arcot Misi feje helyett.

Meló a szokásos. Nyomtattam ezt azt. Azt hiszem elfáradtam. Fizikai munkához, ha szokik az ember, szellemi megterhelés alatt sokkal gyorsabban csődöt mondhat. Fordítva ez evidens, de így csak tapasztalni tudom. Ez a kockás meló nagyon leszívja az agyam. Ezt a csajt fogom keresni ezután ,ha bulizni megyek. Fekete hajat,alatta a saját szememmel. Lehet, hogy csak szétcsúsztam és beképzeltem az egészet. De nem tudok túllépni az egészen. Inkább belegondolok, és hagyom hogy rázzon a hideg.

Most még mindig itt a parkomban, egy padon. Kulcsra fogom zárni magam otthon, fél órán belül. Nincs kedv partizni, nincs kedv kimozdulni, nincs kedv semmihez. Csak az a lány. Megjegyeztem a dátumot. Írtam róla, mostmár nem felejtem el. Jól csókolt.

Mindjárt éjfél. Megáltam a ház előtt. Nincsenek kocsik, üres az utca. A házinéniék lehet leléptek vidékre. Ki tudja. Az egész Istenverte háztömb ,fekete, sötét, kihalt és kísérteties. Nekem meg fel kell másznom az emeletemre. Nem akarok öltönyben meghalni. Hamvasztást akarok. Ezen gondolkoztam amikor a lépcsőn ültem. Felkapcsoltam a lámpákat, átöltöztem, aztán bezártam a lépcsőházat és kiültem a kőre. Írtam azt hiszem.

Benn forr a vizem. Teát csináltam, még, lehet hogy Kata hozta a filtereket. Lehet beteg leszek. Ezer felé jár az agyam. Lehet, lenézek az utcára mezítláb. Lehet, kiülök cigizni az erkélyre, még van három szálam.  Lehet megiszok egy sört,hogy egy újabbért mehessek el. Azt hiszem fáradt vagyok. Azt hiszem.