"Csak egy dolgot kérek, hogy a holnap történjen másképpen. "
-Hé te, van tüzed? -Nem nincs. -Akkor leszúrlak, mit szólsz. -Azt meg minek?
Hosszú évek teltek el és ugyanaz az álom.
A sötétszürke folt leszúrja a srácot a sarkon, mire az mosolyogva merül el a hullámzó betonban. Az éjjelnappali tulajdonosa bágyadt félmosollyal nyugtázza a jelenetet és egy közben kiteljesedett fültőtől fültőig érő vigyorral az arcán, szolgál ki egy tizenkétéves leányzót, aki dohányárú megvételével próbálta leplezni az óvszeres dobozt, amit az előbbivel letakarva próbált elsumákolni a pénztáros elől. -Ejj, elmúltál már kislány? -Édesapámnak lesz! -Az óvszer?
Szálkás fiú ül görnyedten egy nyitott ablak sarkában, fejét az ablak keretének döntve. A szoba felőli oldalon az ablak alatt közvetlenül egy radiátor hányja kifelé a téli éjben megsemmisülő meleget. De a fiú izzadt teste okádja az izzadt párát, a verejték könnyeket igazán. A párkány alá lógó kezéből cigis izzás változtatja valótlanná a megtekert nyugalmat. A zsarátnok finoman nekiütődik aztán a falnak és hamuvá szürkülve zuhan a havas semmibe. -Jólvagy? -Nem, nem vagyok jól. -Mit álmodtál? -Valamit, amire már...(cigi a szájhoz,inhalálás, félig kiengedés, visszaszívás,teljes kifújás) ...Azt mondtad, hogy szarjam le. -Gyere vissza. Kérlek. -Nem akarok. -Meg fogsz fázni, hideg van. -Nem érdekel. Ez a legkisebb baj ami eshet, most úgy érzem. -Figy a csávó az aluljáróban... -Szard le. Menj vissza aludni.
Szemeikben látja a lángot sajátjában kihúnyni és a vörös szőnyeget közben otthontalan angyalok terítik tarkója, dereka alá vérből és epéből.
