Ha megtöröm a hallgatást, a napfény szökik be a víz alá. Ha csöndben úszom az árral, a jég marad, csak a jég marad. Az az irdatlan hideg bekötő út a két véglet közötti szamszárában, olyan mint egy sarki motel magányos éjszakája. Mert tovább kell menni, még ha a fény fel is töri a jeget, az utak az után sem lesznek jobbak, se szebbek de jobb a színen azt hiszem, mint a hideg mélyben.
Tavasztvárok konstatálok
2011.03.08. 09:06 - freeeyes
Címkék: elvont ha kinezek az ablakon
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr672720837
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.