Te akinek szíjain gyermekek fülei lógnak, olyan bölcs lettél végül hogy felfogtad az a világ amibe születtél nem az amit generációk óta tanítanak. Ez a tanítás elkísért és megtörte a hited és hitedben saját magát zúzta szét. Miért vágysz a válaszokra, ha tudod, ismered őket? Mind a hét arc előtt leborultál, s most hogy kettőt teremtettél magad előtt látod önnön tükörképed torz képmásaiban saját magad. Barátaid követnének a halálig is, követtek amíg tudtak s most veled vannak, de ez sem jó neked. Őrületed másoknak végtelen haragot mímel a gyermekek ellen, pedig nem az. Nincs itt szó gyermekekről, a skalpok tőled távol eső harag szülötteitől valók és kiontott lelkük most mögötted csoszognak. Barátaid és ellenségeid mögötted fújnak, terheidtől roskadó lábuk alatt nem verődik fel az út pora, hiszen ők már semmik. Semmik mint te magad, szenvedő halálra ítélt óriás.
Bilincsbe vert óriás
2011.10.14. 23:51 - freeeyes
Címkék: olvasmányélmény elvont
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr343304174
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
112358132144 2011.10.31. 19:23:33
Milyen olvasmányélmény szülte ezt? Egyébként meglehetősen szomorú, de ez jó, mármint tetszik!
Majd még kommentelek máskor, többet, máshogy.
Majd még kommentelek máskor, többet, máshogy.