KALÓZOK - magyar, 1998. Rendezte: Sas Tamás. Írta: Nemes István és Geszti Péter. Kép: Sas Tamás. Zene: Dés László. Dalszöveg: Geszti Péter. Szereplõk: Gubás Gabi (Márta), Király Attila (Pipi), Bodó Viktor (Max). Gyártó: Axis Plussz / MTV. Forgalmazó: InterCom.
A film a történet, önmagában egy nagyon jó sztori és zeneileg is nagyon durván ott van a toppon.(játékfilm elemekkel összefércelt videóklip-füzér) Persze,a filmhez csípni kell magát a Jazz+az -t is, melyben ott van a sok névben is hordott "jazz"-es elem, mely talán alapul szolgálhat a mégtöbb funkys fogásnak, melyek így nagyon jó egyveleget alkotnak Geszti egyedülálló stílusával. Geszti Péterről hallhattunk a "Rapülők"-ből mint "énekes" és dalszövegíró. A szövegei szerintem zseniálisak, de ez sajátos vélemény. Az általános nézet az, és ezt már volt szerencsém sok helyütt tapasztalni,hogy ő az az ember, akit valaki vagy csíp vagy nagyon kedvel vagy rühell.
A filmet látni kell ahhoz,hogy véleményt szolgáltassunk róla. Ajánlom mindenkinek. Engem anno kisgyermekként nagyon lenyűgözött ez a világ, az a plusz amit a zene(amit máig nem tudtam megunni) és amit a filmkockák a szereplők, és a színészek alakítása nyújtott. Ezt a véleményemet annak ellenére,hogy nyitottan kezeltem minden véleményt és kritikát nem változtattam meg gyökeresen egyszer sem. Egy Gyurkovics Tamás álltal publikált véleményen vagyok éppen elkenődve, vagy megrökönyödve és abszolút értetlenül állok a véleménnyilvánítás módja előtt. Persze nem napjainkban írásba szedett dologról van szó, de azért mégis.
Az alábbi oldalon olvasható el a kritika akit érdekel, ajánlom figyelmetekbe,
http://www.c3.hu/scripta/filmvilag/9903/gyurko.htm
Azt indította el bennem ,azt vetette fel,hogy vajon egy kritikus meddig mehet el? A kérdés magába foglal rengeteg mindent, hiszen manapság és régen is a szubjektív vélemény határoz meg mindent. Pedig pont a médiában várhatnánk el igazán az objektivitást ,ha egy kritikai, elemzésről van szó. Ha valamiből süt a negatív , és a magán vélemény, vagy az,hogy képtelen volt megmerülni abban amiről ír. Az nevezhető e negatívumnak vagy fogadjuk el?
Kérdéseket teszek fel, nem áll szándékomban semmit sem elindítani, egyszerűen csak gondolkozzunk el, hogy mennyire vehetjük komolyan azt, hogy mit építünk és mit rombolunk a saját véleményünkkel, ha azt úgy tesszük közzé, hogy nem rögzítjük ,hogy ez egyéni vagy nem egyéni vélemény alapú. Ami nem tetszik mert piros az nem objektív vélemény.
A kritikára visszatérve, nagyon sok elemében hasznos megállapítást fedeztem fel, és persze építő jellegűnek is éreztem. Két idézettel zárnám soraim, melyeket valószínűleg mindenki ismer."A kritikus az az ember aki a fölötte állókat is lenézi""Az író a saját világát próbálja értelmezni, míg a kritikus az egész világgal próbálja ugyanezt tenni."
