csöndablak

2008.02.28 Csütörtök

Este van, éjszaka. Ma nem megyek partizni. Hívtak,de minek. Ástam magamnak a hűtőládámból pezsgőt, és azt iszogatom. Mellé éjjelnappaliból chips,négy zacskó egy tálra való és szőllőcukor. Vettem még csokit, sok csokit. Befelé összefutottam a házinénivel. Nem akart felengedni, szóval tartott. Hogy meséljek neki,úgy kezdődött, aztán mesélt a virágairól.  Bólogattam, aztán az első adandó alkalommal sietnem kellett. Reteszt mindent ráhúztam az ajtóra. Lámpák le és a fürdőszobában fürdőkád szélével a seggem alatt a szennyesdézsával a lábam alatt. Valahogy így. Tömöm a fejem, gondolkozom, néha olvasok, néha írok. Nekiáltam a könyvnek. Majd ha befejeztem leírom, mi tetszett és mi nem.

András szavai járnak a fejemben. MInden amit mondott ,olyan furcsán hatott rám. Nem illett a témába, csak jött, és nem éreztem rajta,hogy annyira rosszul esne neki az ami történt. Lehet már túl van rajta, lehet,hogy egyszerűen belenyugodott ,mert úgy sem tud mit csinálni. Ijesztő volt. Azt mondta,hogy elcsípték már a bűnöst és elkapták rendesen.
Nem részletezett semmit. Nem is kérdezett. Nem volt rá szükség, igazából szerintem tisztában volt vele,hogy hibáztatom magam a történtekért. Az öccse az én Katámmal jött össze, nem régen és azt a srácot szedték ki a kocsijából. Összeállt a kép egy pillanat alatt.

Éjfél van. Kívántam.


2008.02.29 Péntek
4 óra van. Fél órája nyitottam ki a szemem. Nem tudok aludni. Balhéznak az utcán, és ha olyanjuk van, az én ablakom alatt törik össze egymást. Törnék csak gyorsabban és akkor amikor nem vagyok itthon. Üvöltöznek ahelyett,hogy egymásnak ugranának. Mire jó ez. MIre jó az egész. Most kaptam egy sms-t, amire az volt a válasz, hogy 'hát te ilyenkor nem alszol?' Azóta csönd van. Megint csörög.
Baj van. Miért ne lenne. Látni akar, amilyen gyorsan csak lehet. A beszélnünk kell résznél, leesett az állam. Ez gyorsabb volt mint gondoltam. Bár mit vártam, csak hétvégén találkozni. Eleve halálra volt ítélve. A vérnyomásom se dobta fel a dolog, pedig jólérzem magam vele. Gondolkozom rajta, tehát probléma. Tehát nem vagyok érzéketlen sem. Pedig volt már szó róla,hogy biztos azért nem szólok sohasem mert nincsenek gondolataim, tehát ha nem beszélek az érzéseimről, akkor valószínűleg nincsenek is. Következtetés.
Hajnali fél öt és nemtudom, hogy mitől pörgök ennyire. Nem aludtam ki magam és nagyon úgy néz ki ,hogy nem is fogom.

Megettem a maradék kajám is. Egy dagadt dög leszek, ha ezt így folytatom. Most három napig salin fogok élni meg csokin. Igen, ez lesz most a megfelelő étrend. Használjuk ki, hogy a magunk urai vagyunk, tegyük azt ami jólesik. Holnap cigit is veszek, valami drágát.
Visszafekszek...próba cseresznye...