"végevan azéjszakának elhúzom a függönyt beintek a napnak nekem nincsen több trükköm már" A korai csíkok ,helyett ma az erősítőm recsegése fogadott. Szegény Proxima, szegény álmaim! Nagyon durva volt az a mély basszussal telt vonyítás amivel szenvedett. Mint valami állat, amiből kihúzták a drótot, és fáj neki. A reggel ténylegesen korai stádiuma lehet még rajta, mert tényleg elkezdtem keresni egy olyan élőlényt amiből drót lóghat vagy más ki vagy bemeneti egység amit a hálózatra kötve, valami extra hatást érhetünk el. Lehet ,hogy a jövő állatkái elevenednek meg egy pillanat alatt előttünk. Termintátor színvonal lenne,hogy élő hús a kiborg vázon, helyett már borgosítunk, és élő vázra teszünk fém egységeket. Erről álmodtam, kis kocka a tűzben, ez én lennék. Mondjuk 2050, BHb5089 vagy tudmosién. Íme egy beteg vízió, tőlem, nektek.

Kinyitja a szemét. Búg. Pár pillanat még amíg bootol a rendszer, és a kis processzorok elkezdik új útjukat járni a régi winchesteren. Skennerjei lassan beállítják magukat, és letapadva a szöveten, a szem egyre élesebben látja a képet. Becsukja száját, a kis rés eltűnik és orrán mélyet szippant a tüdejébe. Apró kerregések jelzik a szintetikus oxigénhólyoagocskák dolgukat végzik éppen, s az nvidi,pforsz hörgőkben a génteknika csúcsai, a megintcsak mesterségesen előállított szuprakemény fehérvértestek épp a rákos sejteket írtják és a hajszálereket. Szivar az ágy mellett az éjjeliszekrényen. Ha már tékozolni lehet, akkor a legdurvábbat. Mindig szerette nézni, ahogy romlanak az értékei, és a teste próbálja regenerálni magát, egyre több sikerrel. Letüdőzi, miután beleszippant. Jó mélyen és benntart és benntart. Feláll, leteszi és hagyja ,hogy gőzölögjön a szintetikus salakanygból gyúrt barna rudacska.
Kinyújtóztatja tagjait, aztán beáll a hidrozuhany alá. Testét végigtáncolják a részecskék, és kezei kitámasztják a testét a két falra tapadva. Eleinte röhögött rajta, mostmár inkább,csak elmosolyodik, hogy milyen nagyszerű is az,hogy ki tudja kapcsolni a kezeit, ilyen állapotban. Kitámaszt, kikapcsol, huzalozott végtagok, tehát a végeredmény az,hogy lóg a forróságban, amíg kedve tartja. A gőz beleszökik a szemébe. Régen volt, hogy nem egydül kelt, régen volt ,hogy nem így. Nem engedheti meg magának, hogy legyen mellette valaki. A modern világ fertőzése kiterjedt a párkapcsolatokra is. Inkább az életkort tolták fényévekkel feljebb, és modernizálták az embert is a fákkal, meg a megmenthető természetesen hasznos növényekkel együtt. Ki gondolta volna 50 évvel ezelőtt,hogy processzorok, hidrohűtéses önnyíró fák fognak ott magasodni, ahol régen mondjuk egy szántó vagy egy rét volt.
Felöltözik. Haját a bőrébe épített fújósejtek, pár pillanat alatt megszárítják ahogy teste is törülközés nélkül száradt meg. Nincs párolgás, nincs már meg a fázás érzése sem. Leakasztja stukkerét a falról, becsatolja, aztán jelzést ad az agynak. A fegyver eltűnik a testben. Régi emlék volt egy film ahol kinyílt a robotzsaru bele és gyorstüzelő automatát húzott ki belőle. Ez kb ugyanilyen,csak itt már a sejtek ugrálnak, minek az egész szövetet bolygatni?
Becsukja maga mögött az ajtót. Új nap, új kaland. Frissítés lesz, hardware frissítés.

További jó napot mindenkinek.