U-tilapu a délilbáb hátán
Hová is bújik az éj,
cserrenve csurranva
csöppenve dúdolva
el-vágódik egy HÉ
Homályba zárkózott
nincsen többé,
Hová is bújik az éj,
cserrenve csurranva
csöppenve dúdolva
el-vágódik egy HÉ
Homályba zárkózott
nincsen többé,
aki ide hozná a gyertyát
de a fényében már látom csavarják
az utak lábukat körém
de a fényében már látom csavarják
az utak lábukat körém
a kígyó világra lépsz, elvesztél
benn ülünk és nézünk
iszunk és a sör megissza
a percet, kérünk téged
barátunk, találj bennünk verset
az egész csak álom, barátom
hova viszed azt a korsót
hallom, hogy zörögnek a fények
itt előttem koppanva csücsül az életem...
de a fényében már látom
az utak csak körém csavarják
lábukat, és kígyó minden világ
mert ha rálépsz régen elvesztél
benn ülünk és nézünk
iszunk és a sör megissza
a percet, kérünk téged
barátunk, találj bennünk verset
az egész csak álom, barátom
hova viszed azt a korsót
hallom, hogy zörögnek a fények
itt előttem koppanva csücsül az életem...
de a fényében már látom
az utak csak körém csavarják
lábukat, és kígyó minden világ
mert ha rálépsz régen elvesztél
nincsen mire várni, az ég rámismert, mosolygott szemében a reggel.