Frankón okos hasonlat, süt a nap, szórja magját,
fényéből eprek kelnek, vörösek, szépek a földön
Aztán,mit látsz halát, ha lábadra fonta?
Nekem végülis mindegy, ott vannak a szemekben
Rántom vállam megy velem, sétálok, hideg
kellemes érzés, öv, nadrág ,pezsgő, vodka.
Kanállal ette az életet, villával húsod, késsel táncolt
pedig a képek elfolynak, ha nem szól a zongora
ütemesebb dallam, mindjárt belecsapnak
Dobban,zúg, mélyen csattog, kattog honnan?
Teljesítette magát, elvonta a figyelmet,
kívánságom ott mászik, fenn az egekben, elvitte
a vihart, ott korbácsolja most, hogy mivel?
Minden finom alkohol, a val vagy b-vel,aki ezt aztis
Rohannak lefelé, mozgalom szemű összesség
munkásosztály semerre, kapitalista a szemlélet
Vad az innen, Dunán túl, hová múlik a múlt
Marva marad, csak a pia, csak a lé, a kaja és az én
Kegyetlen ,kényelmetlen, de végülis nekem mindegy
ott vannak a szemekben, rántom vállam megy velem
kellemes érzés, öv, nadrág ,pezsgő, vodka.
A szerelem íze átlátszó, szaga hallhatatlan...
