Hisztek a sorsban? Vagy a végzetben? Nem? ... Nem számít. Én például nem hittem.


Nagyon sokáig nem hittem és a standard módjában most sem hiszek. Viszont én generáltam magamnak végzetet. Ha úgy tetszik ez egy terv. Egy cél az életben ami lehetőségeket nyújt, nyit a világra és zár szűk csőbe egyszerre.
    Van célotok? ... Legyen. Különben elvesztek. De nem okoskodok többet a semmiről inkább kérdezek, vagy nem is. Inkább mondok valamit,
    Képzeljetek el két pontot. Az egyik te vagy a másik a cél. A kettő közt egy egyenes húzódik, de letérhetsz róla vagy letaszíthatnak - esetleg választhatsz másik utat, de gyorsan mert van az a pont ahonnan nem érdemes visszafordulni. Például én már nem akarok. Lehetőségem lenne, de soha sem fogok, mert ígéretet tettem, senki másnak csupán magamnak. Így a helyzet jobb mint valaha. Letértem, így időt nyerek. Gyönyörű időt kapok és adok. De a cél mindig egyre közelebb. Senki sem veszít. Mindig mindenki csak nyer.
    Más is használja a cél-kerülőút párost. Ismerd fel hol állsz benne. Minden kezdőlépés nehéz, de nagyon jól lehet kijönni a szituációkból.

    Értem én, hogy ezzel a posttal szart se értem. Nem fog senki elgondolkozni rajta. Miért tenné? Én se tenném, ha egyáltalán végigolvasnám. Csak annyi maradjon meg kósza foszlányként, amikor rájössz majd, hogy pont ezt csinálod, emlékezz rá, hogy írtam erről. Na ne azért, hogy kurvaokosnak tarts, csak azért, hogy megnyugodj: más is így csinálja.