itt van bennem a ködben a képben
belülről látom a sebeket tépem
olajfoltok a felhők az égen
felkel a nap és a szemedet nézem
pontok orion mind ha ragyogok
maga a fény az esti mesében
ha ott van a bőröd a reggeli fényben
izzik a csontom az agyamban érzem
ott van a párán a hátán a földnek
ha csíkos a sámán a lábán
kábán táncol a talpán az éjben
pont úgy ahogy rád emlékszem
nem látok már különbet sem
elaludtam vagy el se hiszem
álmodok vagy nem viszek
többet a vállamon senkim
'"itt van a jelem a nyakamon
itt van a nyelved a nyakamon
a kezem a nyakadon
a kezed a nyelved a nyakamon a számon"'
az emléked az énem énben
a tanító a szerető a fontos a kéz
miért hisz nem vagyok több
csak egy aki él
látom a képet a rémben
álom a réten a szép a miért
átölel a nyak lüktet az ér
csókol de ihletett lét
egy rajzfilmet semmi mást
megálmodott, elsüllyedt világot
pont az üveghegyen túl
minden én az aki tőled
S Írni megtanult
~vagy~ Reggel Képek ~fontos~
2008.10.20. 00:33 - freeeyes
Címkék: reggeli vélemény vers hülyeség sablon fikció for filo legbelül her paradox kísérletezős
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr40722395
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
