Elborzaszt ez az üresség, nézem belülről kifelé átlátszik a falam és hiába süt sugarával át az egész nem belátható egy ilyen kis falatban. Egy ilyen apró szökkenésben, miben ha rejtve is de elvétve akadnak nagy léptek. Még jó, hogy van aki nem félt, mert azt hinném megálltam és nem mozdulok semerre, ha ez üres téren állva, visszafelé merengve nem növekszik a táj ,így mögöttem. E néma mozdulatlanságban ,hiszem hogy látok új utakat ,hogy csak én látok fejlődést, irányba állt igazított célt a közelemben.
+haladott indul-at
2009.10.04. 20:29 - freeeyes
Címkék: legbelül brain krosszing
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr671427577
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
112358132144 2009.10.08. 01:17:53
Eléggé durva az, hogy egy bizonyos kört minél jobban kiszélesítünk, annál több embert fog össze az a fajta elő-előtörő hiányosság, amit valaminek a felbomlása okozott. Mindenki másképp éli meg, valaki dalt ír róla, van aki blogbejegyzést, a lényegen nem változtat: "semmi sem ugyanaz ami volt".
freedame 2009.10.12. 23:55:51
Fibonaccinak igaza van!