csöndablak

Egy alak áll a dombtetőn, közben szemerkél. Közelebbről ,mintha fejét lehajtaná és kezét maga előtt.Kicsit szűkös most a köd miatt a távol, látcsőbe szorult most a sas szeme. Odaszállok, mellé állok szinte hallom a lélegzetét. Ha leszáll a köd megmelegszik, felgyullad újra és én leszek. Táncolok a máglya tüzén, nem olthatják el a fellegek. Hallgatom, várom, nézem őt. Szürke haját, szakállát amit színtelen tintával megfogott az idő. Messze volt a hajnal, alant állatok hangjaitól azt hiszem megrettentem ,mert körött az erdő felénk mordult. Megmozdultak a rengetegek és a homály elöntött közénk. Nem láttam már mást hirtelen, csak őt és előre tartott kezét. Ahogy néztem tenyerén hirtelen lángok gyúltak, apró táncos kis népek és fejest ugrottak a tetőn nekik emelt oltárba. Nem kőből ,fából ácsolt szép faragás volt, éreztem hogy elszorul a torkom mikor egy ág fölém hajolt és eltakarta az eget. Sosem féltem semmitől, akkor a szívem remegett. Azt hittem meghalék ott és nem lát többé a világ sólyomszárnyú vad idegent, csak e tűzben égő vad pilács lesz ki lángra gyújthat engem ,s lelkemet. Azt hittem ez a kísértetfény lesz utolsó ,ki megtisztel szavával mert gyönyörű arcú csodás hölgy volt ki a tűzből támadt és megnyitotta karjával fölöttünk a fák erdejét. Rámmosolygott azt hiszem és leültem melléjük, hallgattam az énekét. Láttam ,ahogy idézőm, csöndes társam táncol. Gondoltam rá, vén bolond! De bántam, hogy ilyet eddig és soha még egyszer és azóta sem láttam, táncraperdülő druidát, ki tűzből emelt szerelmemmel egy zárt csarnokban táncol, körülöttünk élő fáklyák odván kíváncsi vak szemek bámultak őrült színnel a lombokon, gyönyörű volt és mikor feláltam a hölgy engem táncra elhívott. Kezébe tettem lelkemet, úgy pörgött a világ. Ősz szakállú barátom, névrokonom s balladám most furulyával kezében a földön hanyatt játszott, égett lelkem húsa közben és olybá tűnt, a föld is megindult tőlem. Megremegett a világ, lángra kaptak szárnyaim, én ki voltam dalolva haltam a máglya mellett, míg a tűz lelkünket fel nem emelte az égi pokolig.