Ami történik, kihatással van rám. Csak az a baj ,hogy ezt én írom.
Minden ott kezdődött a megyei könyvtár második emeletén. Tekintve, hogy nem vagyok helyi és még nem kötötték be az új lakásba a netet csak itt volt lehetőségem kielégíteni a neten történő szociális igényeimet. Facebook, blogolás, Msn és a nagy mű, amin már lassan fél éve dolgoztam itt készült.
Mint a legtöbb kezdő én is abban láttam az áttörést, hogy mélyen merítek életem forgatagába és az ebből kiszáradt ólmos, sokszor nyomdafestéket nem tűrő realitást papírra vetve megalkotom az első művem. Több néven is futott már különböző blogokon, netes elérhetőségeken és epizódjai 'hála az égnek személyes igényeimhez mérten kellően pozitív fogadtatásra találtak a netes társadalom ,blogger és vagy olvasói köreiben. Ilyen címek voltak, az anonym napló, a valami reális, a valami folytatása és még sok hasonló hangzatosnak nem mondható abszolút fiktív és természetesen merően fantáziadús megoldások.
2010. 05. 04
Fejjel a falnak
Politológia, Szociológia, Kvantumfizika, Általános relativitás elmélet, Történeti fizika és más hasonló könyv között készültem a vizsgaidőszakomra, miközben a könyvekből merítve az egyik epizód bekezdésén rágódtam. Főszereplőm, egy fiatal huszas évei elején járó srác éppen egy statisztika órán bekövetkező ,az asztal alól előtörő irányíthatatlan és kataklizma szerű robbanássorozatokkal együtt járó maghasadásról álmodozott ,mikor mellé ült egy régi ismerős és keltett ezzel nagyobb pánikot ,mint az imént említett révedezés a zh-k eredményeinek kiosztása utánról ,ami pusztán fiktív történés volt.
'Mi a helyzet veled?' Kérdezte tőlem és én suttogva azt válaszoltam, amit minden más normális ember, aki éppen tanulás közben arról álmodozik ,hogy a levegőbe röpüljön a fikcióra és lehetetlenség alapjaira épülő tudományt tanító tanár alatt a katedra.Tehát, a válasz 'Tanulok, semmi, veled mizu?' Mire a személy ugyanolyan hangnemben reflektált a következőképpen.'2 Ponton múlt a kibaszott zh, kivagyok bukva bazdmeg. Bejöttem egy könyvért de kurvára eldugták és az a fapina a pult mögött baszik segíteni'.
Erre már csak megrántottam a vállam és beletemetkeztem újból a tanulmányaimba, mely a bevezetés a kvantumfizika általános jellemzőibe ,címszó alatt szerepelt. 'Mit tanulsz?' 'Csak olvasgatok'mutattam a címet. 'Mi faszra jársz te?' 'Tanulmányokos vagyok' 'Azok is vesznek ilyen elméleti matematikai szarságokat?Hát jól kibasztál magaddal, a közlekedésmérnöki sokkal rajabb téma.'
Már éppen a választ készültem főszereplőm szájába írni, mikor mögöttem tompa puffanás hallatszott ,mit újdonságokra kiéhezett átlagemberként nem hagyhattam szó nélkül, azaz váll mögött hátrapillantva néztem utána az esetnek. Egy leányzó esett hasra egy előtte tornyosuló ,körülbelül térdmagasságig felpócolt könyveken táskástul, könyvestül mindenestül. Neveltetés ide vagy oda, nehezemre esett kikászálódni nehezen megszerzett nyugalmi pozíciómból s mire oda tudtam volna lépni hozzá, már csak a leányzó hátát tudtam szemrevételezni...A még bejegyzetlen könyvkupacban kiszúrtam egy eredeti nyelvű Gyűrűk ura trilógiát, miből az a balsejtelmem adódott,hogy amennyiben Tolkien angol származású lett volna, Shakespeare alkotásai után ez az első, amiben felfedezhető valami jövőbe vetíthető univerzalitás ,mely arra a következtetésre engedett jutni abban a pillanatban, hogy bár a Hobbit elolvasása nélkül ,de a Szilmarilok ismeretében is kijelenthető, ha ez a fickó Angol volt, akkor megérte megszületnie.
Visszatérve önmagamba, az imént felfedezett könyvvel letelepedtem a munkám mellé és magamban elkezdtem egy harcias könyvtáros kisasszony nyelvérzékével kóstolgati a főszereplőm mellé leült nagyhangú rég nem látott ,kedves és visszahúzódó idegent.
'Kérem, könyvtárban van! A saját gondolatiamat sem hallom!' 'A reflexió a következőképpen hangzott:'Nem lehet odabent túl nagy ricsaj baszod' A röhögést félbeszakította egy negyvenes éveiben járó professzor alkatú idegen jótékony közbeszólása, mely hangsúlyozom kellően paradox hatást keltett annak jólöltözött, elegáns mivoltával szemben: 'Tűnj már el innen bazdmeg!'
Mindezek után egy rövid 'cső' -vel köszönt el tőlem rég nem látott cimborám, minek köszönhetően újból egyedül maradtam a gondolataimmal és a könyvemmel, miben elértem azt a részt, amihez már hozzátette a könyv írója jótékony finomsággal, hogy ilyen és ilyen mérnöki előtanulmányok szükségesek a további részek megértéséhez. Ezek után, vállam mögött hátrapillantva állapítottam meg,hogy jött egy lány és egy felrúgott könyvhalom mellett guggol úgy, hogy épp tökéletes a rálátás a pont kificcenő alsónemű csipkés részére. Az is eszembe jut, hogy milyen jó hogy nem esett hasra abban a könyvhalomban és az is, hogy épp azzal a Gyűrűk ura kötettel ül egyel a mögöttem lévő asztal mellé. Milyen érdekes.
...és itt már elszabadult a fantáziám. Arra gondoltam, hogy mi lenne ha főhősöm felállna és merő véletlenből észrevenné azt az angol nyelvű kiadványt és megállapítaná, hogy 'Shakespeare óta ez a legrajabb angol író, akiről csak hallottam'. Ám ekkor zajt hallottam a hátam mögül és az imént elesett leányzó telepedett le mögém a kezében egy másik, a változatosság kedvéért magyar nyelvű kiadvánnyal a kezében. Gyorsan kaptam az ötleten és saját bátorságomtól meglepetten ,valami ismeretlen lánggal szememben léptem oda mellé és mondtam el a már előre átgondolt szavakat.
'Shakespeare óta ez a legrajabb angol író, akiről csak hallottam' Mire a válasz a következő volt. 'Már bocs, de Tolkien Dél Afrikában született és szerintem nem egy szintre hozható ,akár Shakespearrel vagy akármelyik mondjuk 18-19.századi nagy angol költővel. Ott van Defoe ,vagy Blake.' 'Elismerem gyenge próbálkozás, csak hallottam ahogy az előbb bezuhantál és gondoltam...' ' Gondoltad, miután felsegít Frodó a harmadik oldalról majd Szarumán segédkezet nyújt és együtt válvetve elszívjuk a békepipát cserébe ,hogy felrúgtam a kupacukat és mindezek után TE majd jól idejössz és ezzel a szar dumával megpróbálod elhalászni a bugyim. Inkább kihagyom. Jó olvasást.'
Totálisan megsemmisülten ültem vissza a könyveim közé jól megígérve magamnak, hogy betartom a jó öreg három lépés távolságot. Tehát, előbb jó messziről kiszúrom magamnak, aztán megnézem az adatlapját és ha nincs kapcsolatban lájkolom valamelyik beszólását...
'...Ismerve Blake és Defoe munkásságát arra a következtetésre jutottam ,hogy nagyon jó alapok szolgáltak ahhoz ,hogy az oxfordi egyetem létrejöhessen és egy olyan tehetséges író ,mint Tolkien neves íróvá válhasson a falai közt... '
Mosolyogtam magamban a zseniális kitérő manőver fantáziadús megfogalmazása után és gondolatban épp arra készültem, hogy elképzeljem a hátam mögött ülő leányzó ,hogyan esik áldozatul saját korlátolt világának és hogyan veti bele magát egy sokkalta intimebb beszélgetésbe, természetesen velem, mindezek hallatán. De nagy meglepetésemre valaki megszóltalt a hátam mögött.
'Shakespeare 16. század ,Blake és Defoe 18. század. Nem tartom valószínűnek, hogy van értelme elméleti szinten összekötni őket vagy egyáltalán személyüket az oxfordi egyetem kialakulásával. Inkább kérem ,térjen vissza a tanulmányaihoz és foglalkozzon azzal ,amihez megfelelő érzéke, tálentuma van.' Azzal vissza is fordult, a könyveihez meg se várva a válaszomat vagy méltatva valamilyen mód azt a megdöbbenést, ami mindezek hallatán kiült az arcomra.
Ami történik, kihatással van rám. Csak az a baj ,hogy ezt nem én írom.
