"Csak fekszem az ágyamon és nézek ki a fejemből és azt kérdezem mivan?!"-érzéssel írok most az az igazság. Felültem a buszra, hazajöttem, leszálltam váltottam pár szót egy jóbarátommal és hazajöttem. Gyors kaja, egy félórás herevere az ezeréves asztali gép előtt aztán hanyattfekvés és jött az esti elalvós film. Kiválasztottam a listából, az emlékezz rám-t.
Ha most még csak itt tartanál, ne olvasd tovább mert lefogom lőni a poént.
Kétszer ugrottam neki a posztnak. Mostanában nem nagyon van erőm írni. Most viszont olyan sokkhatás ért, amiről muszáj. Ja, hogy miért ugrottam neki kétszer?! Próbáltam egy hasonló hangvételű megvalósítást, mint amit a port.hu-n olvastam, de nem megy. Az nem az én vagy nem is tudom. Lényeg, a lényeg nem kertelek tovább kezdjük is.
Alapvetően előítéletes vagyok a tinibálványokkal szemben. A gyenge vámpíralakítás után pedig RP-tól nem is vártam sokat. Az hölgy Emilie de Ravin játéka viszont annál inkább megfogott. Lehet, hogy velem a baj és a kék/zöld szem szőke haj összeállításra nem tudok nemet mondani, nem tudom próbáltam objektív lenni, de a férfi partnerhez képest zseniális volt.
A filmről továbbá még annyit tudok mondani, hogy tipikus, ezer plusz egy és sablonos...LENNE, ha nem lenne olyan kimondhatatlan durva csattanó a záró résznél amitől amikor is tudatosult bennem, hogy mi is történik és tényleg leesett az állam. Lehet, hogy erre utaztak, nem tudom hogy előre meg volt e tervezve, de pont a kistílű, néhol félelmetesen gyenge, nagyrészt túlságosan Alkonyat szerű színészi megnyilvánulások valahogy elaltatták bennem a lehetőséget is, hogy ébren leszek még az utolsó húsz percben.
Zárójelben megjegyzem, hogy a pizsamaparti közben történő hajlevágós téma után eszméltem, hogy valamit nem láttam és amiatt a rész miatt másztam ki a takaró alól és szakítottam félbe a nyugodt deliriumot nyújtó pihengetést, csak hogy lássam az áldozatul esett leányzót és tekertem vissza. Ha nincs ez a momentum valószínűleg nem jutok el addig a pontig, hogy sokkolni tudjon a végeredmény.
Gyorsan végighadarva ami a felszínen megmaradt. Burzsuj tinibálvány(RP) elfojtott gyermekkori problémával küszködik.A probléma, hogy apu(PB) burkoltan öngyilkosságba hajszolta a legidősebb fiút, Májkült. A 11éves leányzó(Emilie de Ravin) szeme láttára gyilkolják meg az édesanyját, ennek hatására fóbiája alakul ki ,mely végigkíséri az életét és ez abban nyilvánul meg hogy a film gyakori elemeként ,taxit hívnak mert metróval nem képes közlekedni. Tinibálvány kikattan nekimegy egy verekedő társaságnak, utána nevetséges körülmények között kiütteti magát a jövendőbeli-ara szőke ciklon édesapukájával, akinek a feleségét ugye lelőtték 11 éve a metrómegállóban(itt már bonyolódik, zseniális xD) MIndezek után, jön a még durvább klisés hülyeség, hogy miután kikerültek a zárkából a két srác(azaz tinibálvány és mögötte sündörgő folyton minden lében kanál tipikus lakótársa fogadnak(egyébként nem nevezném fogadásnak, de ezt rábízom arra az olvasóra aki látta a filmet),szóval a fogadás tárgya, hogy szedje össze a lányt bosszúból a monokliért amit aputól kaptunk, aztán igazából nem is értettem, hogy mit lehet kezdeni egy olyan lánnyal akinek az apja rendőr és már lecsukott egyszer,de ebben a helyzetben ez nagyon jó indok arra, hogy egy zárkózott ember egy másik zárkózott ember közelébe kerülhessen. Nekem valahogy nem imponál az ilyen kaliberű kihívás, de megnyugtatásomra, Pattinson úr is így látta és azért nagy duzzogva de bevállalta az épp egy asztalnál tanuló szőkét. Odalép az asztalhoz(mindez a fogadás után természetesen) és előadja a világ legszarabb csajozós dumáját, amit minden bizonnyal a következő péntek alkalmával kötelezően elfogok sütni és direkt úgy fogok sunnyogni közben mint egy folyamatos lelkiismeretfurdalásban küszködő vámpír. "SZociológiai kutatást végzek, megkérdezhetem a a neved?" Anyám borogass, ennél már csak az lett volna rosszabb, ha mindjárt az első csók témát átugorva elejti a poént, hogy "bocs nem vagyok idevalósi, megmutatnád merre laksz?"Ha mindenáron be akarnám illeszteni a sztoriba ,akkor pedig "bocs, látom nem vagy idevalósi és valahonnan sejtem, hogy apád rendőr, de ezt majd csak a film végén árulom el, hogy megsértődhess ezért megmutassam merre lakok?" Lényegtelen az egész, a következő momentum már a vacsora, a következő a csók és ki gondolta volna a harmadik lépés már az ágyjelenet. (jó persze egy berugós este utáni hazamenetelkor apuka aki rendőr kiüti a szőkét és így költözik a tinibálványhoz és így lett a csokapik alapon már jöhet is a sex téma, ha már nálad lakok mert apura haragszom, de mindegy is!)
Külön bekezdést szentelnék még arra a jelenetre, amikor apu rájön, hogy ki is jár a lányával. Apunak leesik, hogy a lánya egy sráccal jár. para1. Mindezek után, az is eljut a tudatáig, hogy hoppá,őt már egyszer lecsuktam.para2. Következmény: Betörök a lakásába és számonkérem a srácon, hogy mi a helyzet. A srác vagány ezért elújságolja apunak, hogy fogadásból járt a lánnyal. Minden sima, semmi átlagsztori lenne, de apa bepipul és felkeni a falra a srácot és addig addig folytogatja amíg észhez nem tér. Ezekután közli, hogy cseréljen zárat egy olyan ajtón, amin NINCS zár és távozik. De még mindig nem ez a lényeg! AZt a vergődést, amit a főszereplő srác levág, azt mindenkinek ajánlom! Az az iszonytatóan nagy görcsös, hányingerszerű tekergőzés amit a vámpírúr levág, esküdni mernék hogy olyan szinten átjött, hogy én is a torkomhoz,gyomromhoz kaptam egyből,pedig engem nem gyepált meg egy felbőszült rendőrapuka sem előtte.
Lényeg, hogy teljesen értelmetlen és rossz érzéssel végignézett kis történések láncolata alkotja a film derekát, ám jön a katarzis, ami ettől szembetőnően elüt:
Kattints rá és képzeld el, hogy Pattinson éppen ott néz ki valamelyik ablakból.
Ja, a szőke végül felszáll a metróra.
10/6