csöndablak

Emlékszem még halványan, hogy merre mutattunk. Ki előre, ki csak úgy de el-el vágytunk. Kék partokon, távoli felhőktől övezve öleltük a seholt, a soha be nem következőt. Aztán ki-ki amerre az útja vitte eltűnt és felbukkant másutt. Talán megfeledkeztünk magunkról?  Ködös minden, a föveny homokos. A…

Az én, az én, az én, a feltörekvő én. Fémesen pulzáló hideg érzés. A jobb kezemben. A balom tenyerébe temetem a csuklóm. Mennyi fém, mennyi technológia. A felismerés, hogy már nem az enyém. Saját magam döntöttem így és most sem azt a döntést bánom igazán. Azt bánom, hogy elúszik a kontroll.  Lassan…

és ha úgy van ha úgy van  megtetszene megragadna  ám ha nem úgy ha nem úgy  kezdheted újra    Tedd az álmod a zsebedbe Kell hogy legyen egy -tedd bele Ha nem is a tiéd nem tudod  Belenézve csak hazudsz    Sosem tudod tiéd vagy e Más ültet-te szedd le! benned fogant neked adták vagy csak…

Utca utca bánat utca bánat kővel van kirakva 

Beszökik és egy pillanatra megállapodva feltekint. Csillog picit, felpattan és könnyet csalva tovatűnik. Nem olyan nagy a táv csak épp százötven millió kilométer. Lehet ezért fáj annyira a szem peremén szertefoszló fény, bár valószínűbb hogy a fáradtság teszi. Nem egész öt óra telt alvással, ebből…

Ez klassz,szuper és csodálatos. Kékkel festettük be a tegnapot, minden sarkot. Egy percre sem nyugszunk soha meg sem állunk, bennünk a nyugtalanság talál csak talán nyugalmat. Ebben a forgásban nehéz megmelegedni, folyton fagyos rohanásban.  Időnként érzem, hogy kis zsarátnokok pislákolnak a lelkem…