Az utolsó tűzben minden álarc elég
A krematórium füstje szürke egét
A bús városnak még sötétebbre festi.
Odavész minden legyen lelki vagy testi

Kincs. Egy szó lesz rá a jövőben, hogy most már
Nincs. Az urna sáros földbe kerül. Ott áll
Benne a por az emberiség lényege:
A kezdő- s végpont. Lám a nyálas vérebek

(Társak) Csak akkor méltatnak figyelni rád,
Ha születsz vagy meghalsz. Hirtelen bő könnyár
Lepi el szülőszobád vagy ravatalod.
(Méretre is hasonló) Sőt, táviratok

Is érkeznek, mert hát van aki elfoglalt,
S csak ritkán lát: „Már gügyög?” vagy „Meg fog hal-
Ni?” Igen. Várható volt, hosszú folyamat
Eredménye ez. Csak nem láttuk. Odavan

Eléggé- mondták. Csak nem hittük. Nevetett
Ha néha bejött. Kérdte mi van veletek?
Á, semmi. Velem se. Hm, akkor jó. S ment.
Nem láttuk többet, csak hallottuk – vége lett.