Megint felsikított a jó öreg proxima. Már énekel, és zúg, de az imént nagyon megijesztett. A hangfalak recsegése is többé kevésbé megszűnt már, és most tisztán szól valami egészen más szerű rendszerbeszedett rezgéssorozat.
Még nem keltem blink-re ,de ahogy látom mindent el kell egyszer kezdeni. Haladtam a könyvvel, és tanultam is a tegnap folyamán. Egyre többet, és büszke vagyok magamra. Tényleg. Egy óra múlva, azaz...8 tól deriválni, integrálni fogok. Parciális, racionális, meg asszem területszámolás, de végérvényben tök lényegtelen, mert esélytelen,hogy valami értelmeset hozok ki a dologból. Nincs meg bennem az az alapvető reál beállítottság, ami megalapozhatna valami hasonló színtű marhaság kibontását, leírását, vagy egyáltalán, megértését.
Nem futuk 'elébe' a dolgoknak, eljön majd az én időm...és nem akarok elszakadni.. , ez a muszáj. Van valami benne, pont. Bal oldali melkasfájdalmak és fázom. Felejtsd el és öltözz fel. Megoldás, mosoly és kezdődik a nap. Túl sokat dobogott a szívem, túl sokat dobbant ma, tegnap. Túl sokat pörögtem, éreztem, azt hiszem.Ez után is fog, hol így ,hol úgy, de megpróbálok majd nyugodt lenni. Az álmaimat pedig úgysem szabályozhatom. Ez van.
Zuhany...
Kellemes napot
2008.04.04. 06:25 - freeeyes
Címkék: rólam emberi elvont valós
A bejegyzés trackback címe:
https://csondablak.blog.hu/api/trackback/id/tr61410644
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.