csöndablak

'Egy nyitott autóban ülni, elől a semmi, mögöttük semmi, és amerre a szem ellát csak a fogalom kiált, szabadság. Elkallódni, miaz, örök és vándor a fogalom, korlátok nélküli élet, nincs szebb ennél, ha ez kell neked. Nagyon régi érzés a sivár izgalmas, a kopár veszélyes, a…

Kísérteties fényben úszik az utca, a közvilágítás villódzásától még erőteljesebbé téve a bizonytalanságot.Bújkál a Hold és szélcsendes pára nyomasztja a levegőt. Eső utáni nedvesség uralja a betont, a házak előtti pázsitot, a fák leveleit.Fehérre meszelt derékmagas…

Körülötte mind csak falak, kopott nikotinfoltos homlokzatok, betört ablakú falmaradványok. Amerre a szeme ellát csak romok, alázott téglák, kötőanyag és mindenütt por. Szürke az ég a fellegekben, a felhők a csillagokat elfedik, áthatolhatatlan fénynek, nem érez, nem terít…

Remegés fut végig téren és időn, mit evilági nem észlelhet csupán kölcsönbe nyert, hitvány testének kezdetleges érzékeivel, mik nélkül képtelen elhinni bármit is. A hullám tehát nem is létezik, ahogy az idő sem amin végig fut, megállítva a tér minden porcikáját, szigorú…

Vaksötét este. Csak a monitor égeti a szemem és néha egy egy villám gyújtja lángra az égboltot, pillanatnyi barna ózonréteget húzva maga után, mit a vihar azonnal elkever a még most is működő gyárak füstjével. A közvilágítás már feladta. Néhanapján még harcol a lámpa az…

Azt hiszem eljött az ideje annak ,hogy nekiálljak készülni az érettségimre. Megszereztem ami kell, megkaptam azt a lökést ,amire szükségem van és kell és agyilag azt hiszem már tartok ott,hogy most start. Tényleg így érzem, és most ezt eldöntöttem. Lehet ,hogy későn ,de nem…

Magányosak lennének a falak, ha nem lennének egymással szemben. Négy fáradtan fehér, fakó színű fal között néz felfelé, hanyattfekve tekintetét a világosabb szín födémbe szúrva. Régen kerestem már ezt a számot, * ,. Nagyon régi, de része lett a felszámolásnak. Meghallgatom…

Száguldás. Az éjszakai fények hernyónyi kis ugráló fénycsíkokká redukálódnak a szélvédőn. A kopogás, ahogy a kerekek ütköznek a macskakövekkel,már egyöntetű zúgássá változik, ahogy nő a sebesség, és ahogy a táj, a part magába öleli a térben úszó valamit, a kis…

Feküdtem és fejem a párnára döntve révedt bele a sötét semmibe. Ha sokáig figyeled a sötétséget, vibrálni kezd a szemed előtt minden. A feketeség, a semmi ilyen. Gondolkozol, vajon mit láthatsz. Próbálod észérvekkel megmagyarázni,hogy mi az amit látsz. Ha túljutottál…

Az emberek boldogságán mosolyogni a legnehezebb, ha nem vagy boldog. A boldogság sztereotípia, beképzelt betegség és képtelen vagy túltenni magad rajta, ha megérzed a jelenlétét. Nem is akarod, pedig ugyanerről a tőről fakad a szomorúság is. Vannak emberek, akik szeretnek szenvedni,…

Kék fényben láttam villódzani a gerincem. Mindenki látott már neonfényben tündöklő fehérséget, mi kikelve magából átadja magát valami egzact hihetetlen kékségnek. Ilyenek voltak a csonjtaim. Végignéztem a kezemen. A karom égett, az ízületeim olyanok voltak ,mint sok apró…

Volt két perc.... Volt két perc amíg nem kerestem az emberek arcát, csak az aszfaltot néztem. Két perc tudattalanság, két perc Nirvána. Két perc megvilágosulás amíg mindent értesz. Leélsz tizenhét évet, és azthiszed ismered a világot. Azt hiszed tapasztaltál, azt hiszed tudod mi…

ne nézz a pocsolyába     Egy pokol van a szemeim mögött. Káosz. Égő testek, húsba markolnak ha elmész melettük. Felkötve mind. Perzselt bőrük, félig nyúzva, még életük szenvedése tette ezt velük. Becstelenül élték. Lehet nem érdemeltek életet,…

    Itt vagyok az négyes metrónak szülővárosában. Rögtön egymásután kettőt blicceltem, pedig nem szoktam. Abból egyet véletlenül, mert megszoktam, hogy van bérletem. Igazán nem volt rossz az út ide. De csak sorban.    Rossz volt eljönni. De vígaszom,…