csöndablak

Ha megvan a tökéletes módszer arra, hogy az épp burjánzó gondolataimat egy pillanat alatt porrá zúzzam miért nem találom soha az igazi módszert a fordított hatás elérésére? Voltak már próbálkozások például a nosztalgia, az emlékesdi vagy az ezeket kombináló kést…

Annyi mindent csinálnék máshogy...és semmit sem.

Néhány kép még néha erőtlen, néhány néha  beugrik, de van az úgy hogy hiába várom egyre csak múlik. Ez még mindig ugyanaz, kilépne belőle ha tehetné alkotni vágyás a jó irányba rohanásé. Ez az amikor látod a képet, egy betonúton, amolyan régen és nem fekszel csak…

  "Hajnali tánctér csak a miénk" 

Nehéz nem feledni, mikor először forrt a jég a színre. Fátyol kélt és ráfagyott kis színtest az éjszakán, most ott vagyok vagy ott voltam? -Meg nem mondanám, de az a kis test, az a fénylő folt már hajnalig úgy marad, megszűnt neki az idő, megszűnt nekem mint pillanat. Az nekem…

Van amit meg nem érthetek, van amit el nem érhetek. Van az úgy hogy így áll a sorsom,s van az úgy hogy egyszer az kell, az ajtóm behajtom és csukott világomban csak az van amit hagyok. Akkor aztán ha akarom, érhetem véletlen képzetem úgy, hogy más lett mint képzeltem volna. Egy pont…

 Megfogandó hangulat, elért engem s megütött. S most, hogy itt vagyok és körbe bámulok, a hasonlót keresem. Mert bár a régi elmúlt túlfordult és mire vissza-vissza talál én már tán nem is leszek, egy-egy elem meghasonlik bennem és újjá válik a szememben.  Micsoda ősz…

Ég a napmelegtől egy kopár pályaudvar sarka, rajta egy műanyagtalp, benne egy raszta. Előfordult már vele, hogy a szél idáig fújta, megtörtént hogy pont itt fordult a kocka. Eltelt majd tíz év és egy rakás szép emlék. Ott vannak és a nosztalgiának ez most csak kellék. A díszlet…

Hófödte csúcson kis szezon, ott csúszik az élet mert aki látja tudja, mit tolnak a legények. Ide-oda csúszik, még mindig meglátszik egyre rövidebb, mi lesz ha egyszer elfogy és végleg véget ér az élet? Mert megváltozott minden, feljebb van az Isten vagy messzebbről lát, de ha…

Apró hullámzás sodorja a sórákok hadát. Ide-oda rázogatja őket valami elképzelhetetlen.  -Valami hideg áramlat jön!? - kiállt fel az egyik és tova csúszik átmeneti hallgatótáborától. -Valahol tél van, valahol...- nyögi egy másik apró szemcsés kis-állat, de már a…

-Na nézd csak meg már megint ki van itt!? -Szólt a volna és ha nem lett volna, most e mélységes csöndet nem szakította volna félbe semmi. Azt, hogy mi volt előtte, könnyű elképzelni. Vagy talán mégsem. Lehet, hogy a semmi ilyenkor akármi és minden akármi ami a semmi jelenlététől…

...és ha nincs net, nincs wifi, nincs adat és nincs semmi, akkor marad a könyv az első igazi szerelem, az olvasásé. Nincs telefon, nem szól a hang csak madarak cseverésznek és én olvasok. Elzárva a világtól mint egy hős, akit leírtak. Kialakulófélben lévő világom apró termetű,…

Pár percem maradt a magamnak beosztott időből, ezt szántam arra, hogy felvéssek valamit. A közelmúlt történéseinek következményeképp megtaláltam az egyik két hónapos blogom. Egy ismerősöm le-jelszózta a sajátját és mikor a tőle kapott meghívóval bíbelődtem telefonon…

-Kibaszott hangyák! Hogy dögölnétek mind meg ahányan vagytok- Szekrényajtó csapkodás hangja hallatszik, aztán tompa puffanást követő, edénycsörgés. - Miért esz itt titeket a rohadás állandóan?! -Ahogy elnézem, következő életedben biztosan valami apró állat leszel vagy…

Egy bogár mászik az üveglapon, ami leginkább légy formájú. Közelebbről hosszúkás a formája-ilyen légy nincs is- jut eszembe és megkocogtatom az ablakom. Már pár perce nézem, nem is tudom, hogy hogy keltette fel a figyelmem, vagy hogy vettem észre, hiszen elmerülten…

Harag ül az ágakon, deres kérgű karjaik egymásba fonódnak. Egyre nő a távolság, elválasztja az ujjakat és megnyitja a fokozatos sötétséget ez a lassan mozduló folyamat. A megjelölés érdekes, folyamatnak nevezni egy kezdő-de végponttal nem rendelkező időtlen mozdulatsort. Egy…

Egy apró légy. Utána kap, elszalad. De ő repült. Utána kap, csattan, figyel. Nincs többé légy.  A klasszikus értelemben vett légy egy idegesítő rovar. Én nem kapok utána, ő elkapta. Most figyel és keres, még nem jött rá, hogy a fogai között zúzta szét. Bizonyos…

Most nincs benne semmi extra, nem is várok felvillanó lámpákat.  Szép képeket, vörösben úszó estéket, pólóban. Nem, elég már a hidegből, a szélből, a télből. Igen, még mindig én vagyok, még mindig nem szeretem.  Valahol messze tükörben felrémlik a Balaton…

...és akkor próbálná nem megerőltetni magát ez a reggel is. Fejnek, fejjel megy most a szerepvállalás és a pihentető  befelé irányuló kifelé nézés is erőtlenül kepeszt az ágy szélén. Azt hallottam, hogy hallucinációt okoz és úgy emlékeztem, hogy ez a szó szimpla egy l…

Az embernek pár perce ütött az óra, kopp hopp és ahogy kell most rohan a buszra. De előtte, s az itt hagyott helyzet mind arról árulkodik, amit megtett az pont elég és pont annyi amennyit lehetett. A fejvesztve,fejetlen módon feldöntött bögrék most még fel és alá zörögve…