csöndablak

A természetünkbe ástuk el az igazságainkat, ha pedig maguktól mégis előjönnek, nem hisszük el őket. Hazaúton kettő járdán lépked két alak, bambán és sután. Történt egy és más, leírhatatlan és csodás. Azt mondom szép és korszakalkotó, mert továbbra is úgy érezzük,…

Hazafelé sétáltunk és én éppen nagyon elgondolkoztam. Szokásomhoz híven egy múltban megtörtént dolgot folytattam úgy ,'hogy mi lett volna ha?' aztán elkezdtem fantáziálni. Már majdnem teljesen elmúltak azok a gyerekes képzetek, amik arra engedtek következtetni ,hogy elvagyok…

Cirilnek látszanak a felhők az égen, olvashatatlan égi képek, jelek. A hozzávaló napsugár beveszi magát hozzám és míg én egyet mozdulok, már a paplanon fekve vár rám. Kis pöttyöket szór csíkokban a redőny széle. Itt van egy emlék, várjunk vele? Félreteszem, az ágy mellé…

Aztán vannak itt ezek a szavak. Nem mintha hallaná őket akárki is de ha magukba fordulva leülnek egy sarokba és egymáshoz suttognak az egész világ befogja a fülét. Később előbújnak mikor a nappal éjszakába fordult és úgy tűnik a boltokat bezárta az idő. Az éjjelnappalik…

8.Abszurd színeket váltottak a tárgyak és úgy tűnt ,mintha alulról lennének ledekkel megvilágítva. Színváltós izzók játszottak a szívárvány minden árnyalatában és gyönyörű hatást értek el ezzel a kavalkáddal. Lenyűgöztek a fények ,még ha tudtam is, hogy ez valójában…

7.A reggel hangjai kopogtattak a koponyámon. Apró kis ökleikkel próbáltam finoman hozzám érni, de minden mozdulatból dörömbölés lett és azt hiszem ez keltett bennem vihart. Számomra ez volt az évszázad vihara. Meglepett, meglebegtette a hangszálaimat és úgy tört rám, mint ahogy…

6.Ha őszinte akarok lenni magamhoz, akkor tudom, hogy rövidtávon magam ellen cselekedtem. Hosszú távon ,jót tettem magammal, ezt is tudom és azt is, hogy még hosszabb távon úgy kiszúrtam magammal, hogy az már művészet.-Te már ne haragudj...-szóltam gyorsan mielőtt még végigvetné…

5.A második szállás nyomába se ért az előzőnek. Bár nekem különösebb bajom nem volt vele, ez a külön faházas megoldás nem tetszett túlságosan. Az volt inkább a probléma, hogy széttagolódott, klikkesedett a társaság tőle. Nem volt meg az, hogy a folyosóra kilépve egy…

4.Az első két nap szétfolyt a naptárban. Nem tudom, hogy mi történt ,persze emlékképekből összerakott elképzeléseim vannak, de az tény, hogy egyedül kerültem ágyba ,miután hulla vizesen hazakeveredtünk. Az éjszakai fürdőzés nem poén, ha nem tudja az ember, hogy merre van a…

3.Majd visszamenőlegesen dátumozok, megígérem. Egyébként nem sokkal az után, hogy kiszálltunk a kocsiból befoglaltuk a házat ,amit béreltünk. Pontosabban a felső szintjét. Szimpátia alapján döntöttük, megtehettük mert a többi lakó csak reggel érkezik. Így lett két hűtőnk…

1.Azzal az érzéssel feküdtem le,hogy az érzés nem múlik el. Az érintésé.Aztán reggel, csak a hangot hallom. Valakinek a csengőhangja szól a fejemben. Ismerős, de nem moccanok meg. Úgy képzeltem régen és most is olyan, mintha minden alkotómra több tonna zsírt kentek volna és nem…

Azt hiszem elvetettem a sulykot...Még mielőtt valaki valami rosszra gondolna, az időérzékemmel kapcsolatban, jelzem nem muszájból vagy megcsalatási szándékból, inkább úgy a saját magam meggyőzése kedvéért.Szóval, a mai nap úgy ahogy szinte folyamatos tanulással telt. Azt…

Belenyúl és egy maroknyit felemel belőle. A tenyerén tartja, aztán nézi, ahogy a széltől a vonzástól a szemek elfutnak az ujjai közül. Nyugott arckifejezés, nyugtalan időben. Szavakkal kombinál közben, fejben újakat keres, ha nem talál kreál, azt hiszem azért, mert ő ilyen. Nem…

   Egy ablak, mintha befelé nyílna, beengedi a Holdfényfűtötte levegőt a szobába. Lehet nem is mozdul, csak a fantázia kelléke a világot jelentő deszka, a párkány hol egy test éppen most ül le. Elhelyezkedik aztán egy ujját az enterre ejtve emlékek sorát nyitja meg…

Üdvözöllek kedves megtaláló. Ez az energiapötty, amit valószínűleg véletlen hagytam el, most a te kezedbe került. Egy napomat írja le, melyet a százhetvenedik és a négy B sarkán kezdtem. Lejegyeztem azért, hogy ha van valaki, aki még olvas valamit ,ami a múltból származik, akkor…

Nagy meleg pulóverben hideg konyhakő fölött felhúzott mezítlábakCsak száll a teagőz és izzad tőle a konyhaszekrény. A vékony barázdákon páracseppek futnak szerteszét. Pár ujj kopog, terítőn a várakozás. Ketyeg a falon egy megkésett óramű, mutató ujjával a tegnapra utalva…

Csigalépcső egy várárokban. Rálépsz és az égig emel. Toronymagasan aztán, az ég fütyül melletted és a szél tartja talpadat. Először nem hiszed, idegen ez a gyümölcs és hihetetlen,hogy a felhőkből termett, szinte a semmiből. Aztán visszatérsz a lépcsődhöz.El nem engeded.…

Volt egyszer, hol nem volt az üveghegyen is túl, ott hol a kurtafarkú borzok egy olyan ház padlásán laknak, ahol a vízelvezetőből folyik az óperenciás tenger és ahol az egy száraz kanálisba folyik, na azon is túl egy végtelen felföldön lakott egy pásztor. Nem is volt annyira fel…

Vörös pöttyök ha fehér papíron ezüstbe váltanak az én világomhoz szolgáltak mintául. Végignéztem ,ahogy festette. Meg sem állt, legfeljebb pillanatokig tartott ,amíg eldöntötte, hogyan is tovább. Érdekesek voltak a színek, hihetetlenek, ijesztőek. Sokszor annyira elmerültem a…

Tisztultan állok a múzsa előtt. Az érzés távozott tőlem most, hogy kiterítve fekszek itt előtted. Elhagytam a bőröm, elveszett tőlem az ami semmivé tett ,így most épen, egészen vagyok egy olyan oltáron, amin nem mutatnak be többé áldozatot. Egy elhagyott Isten falai között…

"Minden csak a megítélésen múlik. Ha egy elfogadott norma lenne meztelenül rohangálni a Bem téren én valószínűleg megjátszanám."Ki kellett tűzni egy pontot, egy időt ,egy intervallumot. Naptári nap legyen, tartson bizonyos időtől bizonyosig és messziről jól látható…

Leoltottam a fényeket és elindultam a lépcsőn. Lépkedtem előre és mire leértem a földszintre már ki is gyulladt az érzés a fejemben. Tudattalannak tűnő mozdulatok egész sora volt mögöttem, míg én az álmaimat mostam össze ,mint fehéret a színessel szokás. Egyre jobban…

Halkan sír egy harmónika míg a bárban elülve egy csikk zokog fekete pad szélen. Méla nyugalom csöppeket szív be a tölgy végtelen hársfa elefántcsont-fehér világ végén. Pár pont pattan a húrokon elhagyott szív most a pult a plafonon nem forgat már ventillátor tisztult levegőt.…

Belép a nyitott ajtón és kabátját a fogasra akasztja. Cipőjét gondosan egymás mellé rakja a felaggatott ruhadarab alá és mögé a sarokba. Kiegyenesedik, nagy levegőt vesz és kiropogtatja a vállait. Az ízületek hangjaiba belefájdul az érzés maga is. Csak a feltűnés kedvéért…

Felteszem. Bekapcsolom. Pörög. Becsukom. Koncentrálok. Megvan. Résre nyitom. Óvatosan ráteszem. Megszólal. Elhelyezkedtem, nyugodtan fekszem. Egyre mélyebbre hatol. Érzem. Alászáll belém, a fejemben, elmém legmélyén is ütve, nem csak kívül, ahonnan jön. Egyre erősebb,…